Hasszán szultán mecsete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hasszán szultán mecsete és az El-Rifai mecset

A Hasszán-szultán mecset Kairóban a maga idejében a világ legnagyobb mecsete volt. 1356 és 1363 között épült. Az építtetője Al-Nasir Al-Hasan volt, aki szultánként két ízben (1347-től 1351-ig és 1354-től 1361-ig) kormányzott Egyiptomban. Az uralkodó az olvasottságáról lett ismert, amire akkor tett szert, amikor két kormányzása között fogságban volt. A mecsethez négy medresze – iszlám oktatási intézmény - lett hozzárendelve, ami visszatükrözte Hasan érdeklődését a tanulás iránt. Az épület egy sor építészeti különlegességet vonultat fel. A 65 × 150 méteres alaprajz is szokatlan. Mellette közvetlenül található az Al-Rifai mecset.

Az építkezések[szerkesztés]

Al-Maqrizi, a történész tudósítása szerint az építkezés 1356-ban kezdődött. A kortárs dokumentumok bizonyítják, hogy az épület nagy része már 1360-ban elkészült. 1361-ben a minaret azonban, ami a főkapu fölé épült beomlott. Ez számos ember halálához vezetett és a szultán számára rossz jelként értelmezték. S valóban 33 nappal később megölték. Az épület valójában soha nem készült el, bár az építési munkák folytatódtak. A szultán holtteste nem itt lett eltemetve. Az építkezés állítólag több, mint egy millió dínárba került és a mecset így a középkori Kairó legdrágább épületének számított. Az épületre vésett feliratban Muhammed Ibn Biylik Al-Muhsini van építésvezetőként feltüntetve. Ő más forrásokból is ismert és egy jelentős emír volt. Az épület jelentősége és fontossága mellett szól az a körülmény, hogy ő egy feliratban saját magát megörökíthette.

Az architektúra[szerkesztés]

A Hasszán szultán mecset Kairóban

Az épület egy palota helyén áll, ami csak harminc évvel épült korábban és lerombolták. A mecset építéséhez azonban valószínűleg ennek a palotának az alapját és építőanyagát használták fel. Az épülettömb a tulajdonképpeni mecsetből, a szultán mauzóleumából és négy medreszeből áll. Az épületegyüttes főbejárata északkeleten van. A monumentális kapu 38 m magas és gazdagon díszített. Innen egy medreszen át lehet a létesítmény magjához eljutni. Ez egy udvar, melynek mind a négy oldalán egy iwan – az iszlám épületekben a fontos helyiség - van. Az udvar közepén egy kút található. A iwanok falai márvánnyal gazdagon vannak borítva. Az iwanok közötti területen vannak a medreszek, amelyek mindig saját udvarral és a tanulók részére cellákkal rendelkeznek. A magépület északkeleti és délnyugati homlokzata mindig hat magas fülkéből áll, melyekben mindig hat ablak található. Ez egyenesen egy modern külsőt ad az épületnek. A délnyugati homlokzat 150 méter hosszú. Délen található a legnagyobb iwan, ez Kairó legnagyobb iwanaról is. A három falon egy szalag van egy monumentális felirattal. Mögötte található a mauzóleum. Egy négyzet alakú, három oldalán nyitott épületről van szó, amit egy kupola koronáz meg és csak egy nagy csarnokból áll. Bár az épület a legmesszebbmenően szabadon-álló, minden külső falon csak két dupla ablak van és egy kerek áttörés, így a mauzóleumot félhomály borítja. A kupola fából készült és 21 méteres átmérőjével Kairóban a legnagyobb ebből az anyagból. Az egész csarnok 30 méter magas. A kupolát 1671-ben rekonstruálták. Pietro della Valle 1616-ban az eredeti kupolát tojásformájúnak, felfelé futó csúcsosnak jellemezte. Az épületnek két minaretje van, amelyek a mauzóleumot szegélyezik, közülük az északi 1659-ben leomlott és 1671/72-ben a mai, kisebbel pótolták. Az eredeti minaret egykor két tornyocskából állt, amelyek egyetlen toronyra épültek.

Az épületegyüttes működése[szerkesztés]

A kút a mecsetben

Hasan szultán elrendelte, hogy Egyiptomban és Szíriában a különböző mezőgazdasági üzemek jövedelme az épületegyüttes, s mindenekelőtt a medreszek fenntartására fordítódjék. Ezeknek 200 tanulója, 340 alkalmazottja és 506 egyetemi hallgatója volt. A mecsetben 48 müezzin és két prédikátor szolgált, de egyébként a szabály csak egy prédikátorról szólt. A medreszekben az iszlám négy jogi iskoláját, de emellett medicinát és asztronómiát is oktattak. A mecset a középkori város szélén, a citadellához közel áll. Ezáltal az épület stratégiai jelentőséggel is bírt és többször a felkelők erődítménynek használták.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sultan-Hasan-Moschee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés]

  • Doris Behrens-Abouseif: Cairo of the Mamluks. A history of architecture and its culture. Tauris Books, London 2007, ISBN 978-1-84511-549-4, S. 200–214.
  • Caroline Williams: Islamic Monuments in Cairo. A practical guide. Neuaufl. AUCP, Kairo 2004, ISBN 977-424-695-0, S. 59–74.
  • Goldziher Ignác: Az iszlám. Magvető Könyvkiadó 1980. ISBN 963 271 236 6