Ugrás a tartalomhoz

Haller Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haller Ferenc
Született1796. március 24.[1][2][3][4]
Kerelőszentpál
Elhunyt1875. március 5. (78 évesen)[2][4]
Bécs
Állampolgársága
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • horvát bán
  • Member of the enlarged Imperial Diet (1860–1860)
  • az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1861. április 18. – )
horvát bán
Hivatali idő
1842 1846
ElődVlassich Ferenc
UtódJosip Jelačić
Az Erdélyi Udvari Kancellária kancellára
Hivatali idő
1865 1867
ElődNádasdy Ferenc
Utóda tisztség megszűnt
A Wikimédia Commons tartalmaz Haller Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Haller Ferenc (Kerelőszentpál, 1796. március 24.Bécs, 1875. március 5.) magyar főnemes, horvát bán, 1865-től 1867-ig Erdély utolsó kancellárja.

Élete

[szerkesztés]

Haller (IV.) Gábor és Grassalkovich Mária fia. Jogi tanulmányai után a hadseregbe lépett, és a lipcsei csatában tiszti rangot nyert. Ezután József nádor hadsegéde lett, majd a magyar testőrségbe helyezték át. 1841-ben horvát- és tótországi bánná nevezték ki. Ezt a hivatalt 1846-ig töltötte be. Ő volt az első horvát bán, aki az országgyűlésen (1843) magyarul beszélt. Az 1848-49-iki olasz hadjáratban altábornaggyá léptették elő. 1856-ban Albrecht főherceg hadsegéde lett. 1859-től lovassági tábornok, 1860-ban nyugalomba vonult. 1861-ben az osztrák urak házának örökös tagjává nevezték ki.

1865-ben Nádasdy Ferenc helyére kinevezték Erdély Udvari Kancellárjává.[5] 1867-ig volt hivatalban, utána már nem neveztek ki több kancellárt Erdély élére. Ugyancsak 1867-ben, a magyar testőrség újbóli felállítása alkalmával annak kapitánya lett.

1875-ben hunyt el. Testét szent-páli sírboltban helyezték nyugalomra.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]