Ugrás a tartalomhoz

Hadesarchaea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hadesarchaea
Rendszertani besorolás
Domén: Archeák (Archaea)
Ország: Euryarchaeota
Törzs: Hadesarchaeota
McGonigle et al. 2019
Osztály: Hadesarchaea
Baker et al. 2016
Rend: Hadesarchaeales
Család: Hadesarchaeaceae
Szinonimák
  • Hadarchaeota Chuvochina et al. 2019
  • Hadarchaeia Chuvochina et al. 2019
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hadesarchaea témájú rendszertani információt.

A Hadesarchaea, korábbi nevén a dél-afrikai aranybányában talált egyéb Euryarchaea-csoport mély bányákban, hévforrásokban, tengeri üledékekben és egyéb föld alatti környezetekben talált termofil archeák csoportja.[1][2][3][4][5]

Nevezéktan[szerkesztés]

Eredeti nevük dél-afrikai aranybányában talált egyéb Euryarchaea-csoport (SAGMEG) volt első felfedezésük helye után.[6][7] A Hadesarchaea nevet Baker et al. javasolták 2016-ban Hádész, az alvilág görög istene után.[1]

Filogenetika[szerkesztés]

Korábban a Hadesarchaea csak filogenetikai helyzete alapján volt ismert. 2016-ban metagenomikai teljes metagenom-szekvenálással lehetséges volt néhány közel teljes archeagenom összeállítása.[1] A Hadesarchaea genomja közel 1,5 Mbp,[1] 0,5 Mbp-ral kisebb a legtöbb archeáénál.[8] Ezeket laboratóriumban nem sikerült még tenyészteni, de anyagcseréjük ismert a genomrekonstrukcióból.[1] A Hadesarchaea metanogén ősből fejlődhetett más metanogén archeákhoz való genetikai hasonlóság alapján.[9]

Taxonómia[szerkesztés]

  • Hadarchaeota Chuvochina et al. 2019 ["Hadesarchaeota" McGonigle et al. 2019; "Stygia" Adam et al. 2017][10][11][12][13]
    • Persephonarchaeia corrig. Mwirichia et al. 2016 (MSBL-1)
    • Hadarchaeia Chuvochina et al. 2019 ["Hadesarchaea" Baker et al. 2016] (SAGMEG)
      • Hadarchaeales Chuvochina et al. 2019
        • "Hadarchaeaceae" Chuvochina et al. 2019
          • Candidatus Hadarchaeum Chuvochina et al. 2019
            • Ca. H. yellowstonense Chuvochina et al. 2019
          • Candidatus Hadesarchaeum Hua et al. 2019
            • Ca. H. tengchongensis Hua et al. 2019
          • Candidatus Methanourarchaeum Hua et al. 2019
            • Ca. M. thermotelluricum Hua et al. 2019

Élőhely és anyagcsere[szerkesztés]

Először egy dél-afrikai aranybányában fedezték fel mintegy 3 km mélységben,[6] ahol külső oxigén vagy fény nélkül tudnak élni.[8][14][15] Később megtalálták a White Oak folyó torkolatánál Észak-Karolinában, valamint a Yellowstone Nemzeti Park Alsó Culex-medencéjében.[16] E területek hőmérséklete közel 70 °C, és erősen lúgosak.[16] 16S rRNS-kutatások alapján ősi bányaterületek talajában is jelen lehetnek a németországi Keleti-Harz-régióban.[17]

Megtalálták tengeri környezetben is. Ilyen területek például a hideg nedves területek a Dél-kínai-tengerben. A Hadesarchaea a terület domináns tagja, ahol gáz-hidrát-tartalmú ületékek vannak, ahol a biogeokémiai ciklusokban fontosak. Feltehetően a Hadesarchaea a szén-dioxid és a víz reakciójában fontos e környezetben.[18] A Hadesarchaeát megtalálták tengerfenék alatti élőhelyeken a Guaymas-medence és a Sonora Margin területén a Kaliforniai-öböl körül.[19]

In addition to being present in marine sediments, mines, and hot springs, Hadesarchaea has been identified in the gut microbiome of certain fish species. The freshwater pufferfish (Tetraodon cutcutia), native to India, Assam, Bihar, and West Bengal, was found to have Hadesarchaea present in their gut microbiome. Hadesarchaea was found to be in the second most abundant in the archaeal community of the freshwater pufferfish. This was found to be similar to community abundance found in the gut of carnivorous Salmon and herbivorous grass carp. While Hadesarchaea are found to be in such high abundance for these environments, it is not completely known how they influence the health and trophic level of these fish.[20]

A Hadesarchaea az ismert archeák közt egyedi abban, hogy a szén-monoxidot és a vizet szén-dioxiddá és oxigénné alakítja hidrogén melléktermékkel. Metagenom-összeállított genomadatok (MAG) alapján rendelkezik a Wood–Ljungdahl-úthoz, a metanogenezishez és az alkánanyagcseréhez kapcsolódó génekkel.[21][22] A Hadesarchaea-genomok rendelkezhetnek heterotróf módon cukrok és aminosavak anyagcseréjét, valamint nitrit ammóniumionná való redukcióját lehetővé tevő génekkel is.[1][3] Ezenkívül fontosak jelentős geokémiai folyamatokban is.[1]

Kis genomjuk miatt feltehetően a Hadesarchaea-genomok genom-áramvonalasításon estek át, feltehetően a tápanyag-korlátozás miatt.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g h Baker, Brett J. (2016. február 16.). „Genomic inference of the metabolism of cosmopolitan subsurface Archaea, Hadesarchaea” (angol nyelven). Nature Microbiology 1 (3), 16002. o. DOI:10.1038/nmicrobiol.2016.2. PMID 27572167.  
  2. ↑ (2007. július 1.) „Deep sub-seafloor prokaryotes stimulated at interfaces over geological time”. Nature 436 (7049), 390–394. o. DOI:10.1038/nature03796. ISSN 0028-0836. PMID 16034418.  
  3. ↑ a b (2006. február 27.) „Heterotrophic Archaea dominate sedimentary subsurface ecosystems off Peru”. Proceedings of the National Academy of Sciences 103 (10), 3846–3851. o. DOI:10.1073/pnas.0600035103. ISSN 0027-8424. PMID 16505362.  
  4. ↑ (2016. május 30.) „Microbial co-occurrence patterns in deep Precambrian bedrock fracture fluids” (angol nyelven). Biogeosciences 13 (10), 3091–3108. o. DOI:10.5194/bg-13-3091-2016. ISSN 1726-4189.  
  5. ↑ (2015. július 11.) „Active Microbial Communities Inhabit Sulphate-Methane Interphase in Deep Bedrock Fracture Fluids in Olkiluoto, Finland”. BioMed Research International 2015, 979530. o. DOI:10.1155/2015/979530. ISSN 2314-6133. PMID 26425566.  
  6. ↑ a b Ettema, Thijs: New paper about the Hadesarchaea published!. Ettema Lab, 2016. február 17. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 25.)
  7. ↑ (2001. december 1.) „Archaeal Diversity in Waters from Deep South African Gold Mines”. Applied and Environmental Microbiology 67 (12), 5750–5760. o. DOI:10.1128/aem.67.21.5750-5760.2001. ISSN 0099-2240. PMID 11722932.  
  8. ↑ a b Hadesarchaea: a New Archaeal Class of Cosmopolitan Deep Microbes. Deep Carbon Observatory, 2016. február 18. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 25.)
  9. ↑ Evans, Paul N. (2019. április 1.). „An evolving view of methane metabolism in the Archaea” (angol nyelven). Nature Reviews Microbiology 17 (4), 219–232. o. DOI:10.1038/s41579-018-0136-7. ISSN 1740-1534. PMID 30664670.  
  10. ↑ GTDB release 06-RS202. Genome Taxonomy Database
  11. ↑ ar122_r202.sp_label. Genome Taxonomy Database
  12. ↑ Taxon History. Genome Taxonomy Database
  13. ↑ Sayers: Hadesarchaea. National Center for Biotechnology Information (NCBI) taxonomy database. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
  14. ↑ Uppsala University (2016-02-15). "Scientists discover new microbes that thrive deep in the earth" (in en). Sajtóközlemény.
  15. ↑ „Underworld microbes shock scientists: Mystery of Hadesarchaea”, India Today , 2016. február 17.. [2016. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. február 25.) (angol nyelvű) 
  16. ↑ a b Atherton, Matt: God of the underworld microbes Hadesarchaea discovered living on toxic gas deep below Yellowstone hot springs. IB Times, 2016. február 15. (Hozzáférés: 2016. február 25.)
  17. ↑ Köhler, J. Michael (2019. július 9.). „Hadesarchaea and other extremophile bacteria from ancient mining areas of the East Harz region (Germany) suggest an ecological long-term memory of soil” (angol nyelven). SN Applied Sciences 1 (8), 839. o. DOI:10.1007/s42452-019-0874-9. ISSN 2523-3971.  
  18. ↑ Cui, Hongpeng (2019. február 1.). „Microbial diversity of two cold seep systems in gas hydrate-bearing sediments in the South China Sea” (angol nyelven). Marine Environmental Research 144, 230–239. o. DOI:10.1016/j.marenvres.2019.01.009. PMID 30732863.  
  19. ↑ Deb, Sushanta (2020. december 1.). „Composition and functional characterization of the gut microbiome of freshwater pufferfish (Tetraodon cutcutia)” (angol nyelven). Archives of Microbiology 202 (10), 2761–2770. o. DOI:10.1007/s00203-020-01997-7. ISSN 0302-8933. PMID 32737543.  
  20. ↑ (2020. szeptember 1.) „The Guaymas Basin Subseafloor Sedimentary Archaeome Reflects Complex Environmental Histories” (angol nyelven). iScience 23 (9), 101459. o. DOI:10.1016/j.isci.2020.101459. PMID 32861995.  
  21. ↑ Hua, Zheng-Shuang (2019. október 8.). „Insights into the ecological roles and evolution of methyl-coenzyme M reductase-containing hot spring Archaea”. Nature Communications 10 (1), 4574. o. DOI:10.1038/s41467-019-12574-y. ISSN 2041-1723. PMID 31594929.  
  22. ↑ (2019. március 4.) „Expanding anaerobic alkane metabolism in the domain of Archaea”. Nature Microbiology 4 (4), 595–602. o. DOI:10.1038/s41564-019-0364-2. ISSN 2058-5276. PMID 30833728.  

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hadesarchaea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hadesarchaea&oldid=27283168”