Hacsiman
.jpg)
Hacsiman (八幡神 Hacsiman-Dzsin/Jahata no kami) a japán mitológiában az íjászat és háború egyesített istene,[1] felhasználva elemeket a sintó és buddhista[2] vallásból. Bár gyakran nevezik a háború istenének, pontosabb megfogalmazás az, hogy a harcosok védő istene.[2][3] Hacsiman ezen kívül Japán és a japán emberek védelmezője. Ezért a császári ház (Minamoto klán) és a legtöbb szamuráj tisztelete övezte. A név jelentése: "A Nyolc Zászló Istene", ami arra a nyolc zászlóra utal, amik jelezték a legendás Ódzsin császár születését. Szimbolikus állata és hírvivője a galamb.
A régmúlt korok óta a parasztok mint a földművelés istenét imádták Hacsimant. A sintó vallásban Hacsiman alakja egybefonódott Ódzsin császáréval.
Egyeztetés[szerkesztés]
Miután a buddhizmus megvetette a lábát Japánban, Hacsiman egyesített istenséggé vált. Ötvözték a sintó vallás hagyományos kami imádatát a buddhista tanokkal (Sinbucu Súgó). Kr. u. 8. században Hacsiman bekerült a buddhista panteonba mint Hacsiman Bódhiszattva (八幡大菩薩 Hacsiman Daibosatsu).[4]
Szamuráj hitvallás[szerkesztés]
Mivel Ódzsin császár személyében ő volt a Minamoto klán őse, Hacsiman lett a Minamoto család védelmező istensége (氏神 Udzsigami). Miután Minamoto no Josie elérte a férfikort, az Ivasimizü Szentélyben, Kiotóban felvette a Hacsiman Taro Josie nevet és később katonai sikereivel és vezetői képességeivel az ideális szamuráj jelképévé vált. Ahogy Minamoto no Joritomo lett a sógun és megalapította a Kamakura-sógunátust, Hacsiman népszerűsége folyamatosan növekedett és a szamurájok és a harcos osztály (akik a sógunátusnak köszönhették befolyásukat) védelmezőjévé vált. Ezek miatt az okok miatt a Hacsiman szentélyekben a sintáj általában egy kengyel vagy íj.[5]
A japán középkor során Hacsiman imádata folyamatosan terjedt az országban, nem csak a szamurájok között, hanem a földművelő parasztság köreiben is. Népszerűsége olyan méretet öltött, hogy jelenleg Japán-szerte 25 000 Hacsiman szentély található, Inari után Hacsiman rendelkezik a legtöbb szentéllyel. Az Uszában található Usza szentély a legfőbb, valamint az Ivasimizü Hacsiman-Gű, Hakozaki-Gű és a Curugaoka Hacsiman-Gű-t tekintik a legjelentősebb Hacsiman szentélyeknek.
Hacsiman jelvényének elrendezése egy micudomoe, egy kerek örvény, amiben három fej úszik jobbra vagy balra. Sok szamuráj használta ezt a jelvényt sajátjaként, és ironikusan sokan a Minamoto klán ősellenségéig a Taira klán, Kammu császárának vonaláig (Kammu Heisin) vezették vissza a származásukat.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hachiman & Hachimangū Shrines. „It was only later, sometime in the 9th century, that the deity became associated with Emperor Ōjin, and later still that Hachiman became worshipped as the god of archery and war, ultimately becoming the tutelary deity of the Minamoto clan and its famed warrior Minamoto Yoritomo 源頼朝 (1147–99), founder of the Kamakura shogunate”
- ↑ a b Scheid, Bernhard: Hachiman Shreine (német nyelven). University of Vienna. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
- ↑ Motegi, Sadazumi: Shamei Bunpu (Shrine Names and Distributions) (japán nyelven). Encyclopedia of Shinto. [2019. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
- ↑ Bender, Ross (1979). „The Hachiman Cult and the Dōkyō Incident”. Monumenta Nipponica 34 (2), 125–53. o. DOI:10.2307/2384320.
- ↑ Ashkenazy, Michael. Handbook of Japanese Mythology (World Mythology) (Hardcover). ABC-CLIO (2003. november 5.). ISBN 978-1-57607-467-1
További Olvasás[szerkesztés]
- Bender, Ross (1978). „Metamorphosis of a Deity: The Image of Hachiman in Yumi Yawata”. Monumenta Nipponica 33 (2), 165–78. o. DOI:10.2307/2384124.
- Bender, Ross (1980). „The Political Meaning of the Hachiman Cult in Ancient and Early Medieval Japan”. Dissertation, Kiadó: Columbia University. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hacsiman című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
