HUNOR – Magyar Űrhajós Program

A magyar kormány 2021. július 30-án a Magyar Közlönyben jelentette meg azt a kormányhatározatot, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magába. A döntést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be. 2021. október 28-án Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos bejelentette az űrhajós kiválasztási eljárás megindítását, illetve a program hivatalos elnevezését is: HUNOR (Hungarian to Orbit).

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program gerincét az Űrkutatási Tudományos Tanács, az Európai Űrügynökség, a NASA, és az Axiom Space(en) által lektorált tudományos és technológiai tartalom alkotja. Az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriuma koordinálja a küldetés megvalósítását a Magyar Kutatási Hálózaton belül.

A legfejlettebb csúcstechnológiára épülő űrkutatás és űrtevékenység meghatározhatja az emberiség jövőjét, és ebben Magyarország is a saját súlyának megfelelő szerepet kíván vállalni. Ezért az európai nemzetek többségéhez hasonlóan Magyarország is saját űrstratégiát dolgozott ki.

Az űrhajósjelöltek kiválasztása

A következő magyar űrhajós felkészítése a kiválasztással indult. A folyamat online jelentkezéssel kezdődött, mely 2022. január 31-én zárult le. A programban több ezer érdeklődő közül 247 érvényes jelentkezést fogadtak el. Az érvényes jelentkezéshez többek között a következő feltételek voltak szükségesek: büntetlen előélet, magas szintű és magabiztos angol nyelvtudás, felsőfokú, Magyarországon elismert végzettség, legalább három éves szakmai tapasztalat műszaki, természettudományi vagy orvosi területen, valamint az LAPL Class 2 repülés-egészségügyi követelményeknek való megfelelés, és 40 éves korhatár.

Az önéletrajzok pontozásos előszűrése után 100 jelentkező kezdhette meg a teszteket. Az első aktív, online szűrőt egyrészről az űrrepüléshez szükséges tudományágak – matematika, fizika, kémia, biológia – általános szintfelmérője, másrészről egy kereskedelmi repülőpilóták szűrésében bevett, intelligenciát, multitasking- és megfigyelőképességet, tanulási gyorsaságot mérő tesztsor alkotta. A 44 továbbjutó a Német Repülési és Űrcentrum hamburgi tesztközpontjában vizsgázott, ahol az angol, matematika, fizika ismeretek mellett a koncentrációkészséget, a memóriát, a térlátást, az irányérzéket, a szem-kéz koordinációt értékelték. A szűrőn 26 jelentkező jutott tovább. Őket az Európai Űrügynökség kölni Európai Asztronauta Központjában pszichológiailag szűrték, különös tekintettel az időnyomás- és stressztűrésre illetve a csapatmunkára való képességre. Ezután az ESA iránymutatása alapján a Semmelweis Egyetem teljes körű orvosi szűrést folytatott le Budapesten. A pszichológiai és az orvosi kritériumok alapján 8-ra szűkült a jelentkezők száma. Őket az Energiatudományi Kutatóközpont csillebérci kampuszán tesztelték két héten át, ahol az alapvető tudományos munkaszínvonalról és a magas terhelés alatti munkaszínvonal romlásról alkotott képet a válogatási szerv. Ugyanebben a fázisban a Magyar Honvédség Gripen vadászrepülőin mérték nagy gyorsulások esetén a nyolc jelölt testi tűrőképességét.

2023. március 7-én került bejelentésre a kiválasztási folyamat első sajtónyilvános eredménye, melynek során bemutatták négy kiválasztott űrhajósjelöltet: Cserényi Gyula, erősáramú villamosmérnök, Kapu Tibor, fejlesztőmérnök, dr. Schlégl Ádám, ortopédsebész, és Szakály András, repülőipari tervezőmérnök. Koruk a kiválasztáskor 31 és 40 év közé esett.

A kiválasztott kutatóűrhajósnak ugyanazoknak a szigorú feltételeknek kell megfelelnie, mint az űrállomáson szolgálatot teljesítő, magasan képzett szakember társainak, akik képesek nagy nyomás alatt is kimagasló színvonalon alkalmazni tudásukat és szakértelmüket. Mindezt a teljesítményt elszigetelten, távol családjuktól és a megszokott társadalmi élettől, a földi körülményektől gyökeresen eltérő környezetben kell nyújtaniuk. Az űrben tartózkodva nagy kockázatot és hatalmas felelősséget vállalnak nem csak saját küldetésük, de a teljes legénység iránt is. A HUNOR kutatóűrhajós ezért ESA és NASA tanúsítványokkal lép majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.

2024. május 27-én Szijjártó Péter külügyminiszter a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről Facebook-on közzétett videóban jelentette be a kiválasztási folyamat végeredményét, mely szerint a HUNOR program Nemzetközi Űrállomásra utazó kutatóűrhajósa Kapu Tibor, tartalékosa pedig Cserényi Gyula. Az ő felkészülésük az Egyesült Államokban zajlik tovább a NASA és az Axiom Space vállalatok közreműködésével. Dr. Schlégl Ádám és Szakály András korábbi űrhajósjelöltek a külügyminiszter tájékoztatása szerint ezentúl a küldetés földi támogatóegységében kapnak vezető szerepet.

A küldetés célja és annak ütemezése

A küldetés legfőbb célja magyar egyetemek, tudományos kutatóműhelyek és vállalkozások kísérleteinek elvégzése, és hazai fejlesztésű műszerek tesztelése mikrogravitációs környezetben. A kiképzés részeként ezért az űrhajósjelölteknek a tudományos munkához szükséges ismereteket is el kell sajátítaniuk, meg kell tanulniuk a műszerek és eszközök kezelését, továbbá be kell gyakorolniuk a kísérletek végrehajtását.

A sikeres felbocsátás 2025.06.25-én

Az űrhajós feladatai a Nemzetközi Űrállomáson

A tervek szerint a kutatóűrhajós egy hónapot tartózkodik majd a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén és aprólékosan megtervezetten fogja tölteni az idejét. Körülbelül napi tizenhat órában tudományos kísérleteket, illetve a munkaképessége fenntartásához szükséges feladatokat fog végezni.

A leendő űrhajós mögött a magyar űripar és űrkutatás szervezetei, intézetei és szakértői állnak, továbbá a kiválasztás pillanatától a küldetés kezdőnapjáig egy egyedülálló képzési programban részesül, hogy feladatait hatékonyan és biztonságosan tudja ellátni.

Jelentősége Magyarország számára

Magyarországon már most is közel negyven cég él részben vagy egészben űrtevékenységből. Számuk 2030-ra megháromszorozódhat. Magyarország űrstratégiájának célja, hogy az európai társakkal dinamikusan tudjon együtt növekedni.

Az emberes űrrepülések nem csak önmagukban értékesek, a kutatóűrhajós küldetésben résztvevő magyar űripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén „űripari referenciával” fognak rendelkezni, amely előfeltétele a világpiacra történő belépésnek. A kutatóűrhajós programjának megvalósításával szerzett nemzetközi tapasztalat jelentősen felértékeli Magyarországnak a nemzetközi űrversenyben betöltött szerepét, és szignifikáns versenyelőnyhöz juttathatja a közreműködő szektorokat.

További információk

• Szép teljesítmény támadott bázison – a magyar űrutazás paradoxona Válasz Online, 2025. augusztus 1.