HR 8799

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HR 8799
444226main exoplanet20100414-a-full.jpg
A HR 8799 rendszer három bolygója, a központi csillag ki van takarva a kép közepéről
Központi csillag
Rektaszcenzió: 23h 07m 28,7150s
Deklináció: +21° 08′ 03,302″
Pályaadatok
Látszólagos fényesség: 5,964

A HR 8799 fiatal, mintegy 60 millió éves fősorozati csillag a Pegazus csillagképben, a Földtől 129 fényév távolságra. A csillag körül három exobolygóból álló bolygórendszert találtak a Gemini és a Keck Obszervatóriumok távcsöveivel, adaptív optikájuk segítségével, közvetlen képalkotással. Ez az első eset, hogy több bolygót sikerült lefényképezni egy csillag körül, és a Fomalhaut b felfedezése mellett (melyet együtt jelentettek be a HR 8799 rendszerével) az egyik első, hogy sikerült kimutatni – több, egymást követő észlelés során – a bolygók elmozdulását.

A három bolygó (HR 8799 b, c, és d) tömege rendre 10, 10 és 7 jupitertömeg, pályájuk sugara 24, 38 és 68 CsE, keringési periódusuk 100, 190 és 460 év körüli. A csillag körül porkorongot is találtak, kijjebb, 75 CsE távolságra.

A Hubble űrtávcső 1998-as, NICMOS-sal készült képeinek 2009-es számítógépes újrafeldolgozásakor is sikerült a HR 8799 b-t kimutatni, így ez a kép tekinthető a legrégebbi, exobolygót ábrázoló képnek. A c és d bolygókat a koronagráf kitakarta, így azok nem észlelhetők.[1] Szintén 2009-ben, a Spitzer űrtávcsővel az infravörös tartományban észlelve a csillagot, akörül nagy, finom porból álló felhőt találtak, mely valószínűleg a nagy bolygók által szétdobált kisebbek ütközéseinek az eredménye.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kovács, József: Tíz éves Hubble-fotókon is megtaláltak egy tavaly felfedezett exobolygót. Hírek.csillagászat.hu, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. április 8.)
  2. Wild Solar System Spotted Around Distant Star (angol nyelven). SPACE.com, 2009. november 10. (Hozzáférés: 2009. november 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]