HAT–P–1 b
| HAT–P–1 b | |
 | |
| A Jupiter és a HAT–P–1 b (méretarányos rajz) | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Bakos Gáspár, HATNet |
| Felfedezés ideje | 2006. |
| Központi csillag | |
| Csillag | ADS 16402 B |
| Csillagkép | Lacerta |
| Rektaszcenzió | 22h 57m 47s |
| Deklináció | +38° 40′ 30″ |
| Színkép | G0V |
| Pályaadatok | |
| Epocha | J2000.0 |
| Fél nagytengely | 0,0551 ± 0,0015 CsE |
| Pálya excentricitása | 0,011 |
| Orbitális periódus | igen |
| Sziderikus keringési idő | 4,46529 ± 0,00009 nap |
| Inklináció | 85,9 ± 0,8° |
| Központi égitest | BD+37 4734B |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos sugár | 0,59 ± 0,04 RJ |
| Tömeg | 1,36+0,11-0,09 MJ |
| Átlagos sűrűség | 290 ± 30 kg/m³ |
| Felszíni gravitáció | 0,75 g |
 A Wikimédia Commons tartalmaz HAT–P–1 b témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A HAT–P–1 b magyar felfedezésű exobolygó, melyet a Bakos Gáspár által üzemeltetett HATNet távcsőrendszerrel fedeztek fel 2006-ban. Az eddigi legnagyobb sugarú és legkisebb sűrűségű exobolygó. Az ADS 16402 jelű kettőscsillag B komponense körül kering. Átmérője a Jupiter átmérőjének 1,36-szorosa, tömege 0,53-szorosa. A felfedezés értékét növeli, hogy a kevesebb, de alaposabb eredményt produkáló fedési módszerrel találták meg.[1][2][3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ HAT-P-1b: A Large-Radius, Low-Density Exoplanet Transiting one Member of a Stellar Binary
- ↑ Megígértem, hogy bolygót találok – Interjú Bakos Gáspárral, egy exobolygó felfedezőjével Index, Stöckert Gábor, 2006. szeptember 18.
- ↑ Magyar-amerikai felfedezésű exobolygó!. [2007. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 16.)
