Hüvelyk (mértékegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hüvelyk szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hüvelyk hosszúság-mértékegység. Jelölése: ″

1″ = 2,54 cm. Ez az úgynevezett nemzetközi hüvelyk, amelyet 1958-ban határoztak meg. A különböző történelmi változatok 2,0–3,1 cm között mozogtak.

Elnevezései más nyelveken: latinul: digitus (ejtsd 'digitusz'), illetve latinul: pollex (ejtsd: 'poleksz'), németül: Zoll (ejtsd 'col'), angolul: inch (ejtsd 'incs').

Története[szerkesztés]

A római eredetű mértékegység egész Európában általánosan használatban volt. Magyarországon a 13. századtól alkalmazták.

A hüvelyk nem a tízesen, hanem az egyik korábbi számrendszeren, a tizenkettesen alapul, egy lábnak a 12-ed része. Egy hüvelyk 12 vonalból áll, azaz 2,6 cm (tehát egy vonal 0,2 cm). Négy hüvelyk (azaz 10,4 cm) volt egy marok. [1]

Főleg kézművesek, ácsok, asztalosok, műszaki szakemberek körében elterjedt a hüvelyk német eredetű neve, a col: colos deszka, colos szeg, colstok, 20 colos gumi, 15 colos (vagyis 15″-os) képernyő stb.[2]

Történelmi változatai[szerkesztés]

  • angol hüvelyk (2,54 cm)
  • bányahüvelyk, selmeci hüvelyk (2,798 cm) 1/72 bányaöl
  • bécsi hüvelyk (2,63 cm) 1/72 bécsi öl
  • erdélyi hüvelyk (2,591 cm)
  • erődítményhüvelyk (2,701 cm)
  • királyi hüvelyk (2,60 cm)
  • mérnöki hüvelyk (1,97 cm) 1/12 láb
  • pozsonyi hüvelyk (3,18 cm)

Nem európai rendszerek[szerkesztés]

  • Az ókori egyiptomi hüvelyk hossza kb. 1,9 cm volt és 18 részre osztották. Huszonnyolc ilyen hüvelyk volt egy egyiptomi rőf.[3]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarországi hossz- és földmértékek
  2. Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 616. o. ISBN 963-05-1287-4  
  3. Hajnóczy Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczy Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, p. 89.