Gyantás kérgestapló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Gyantás kérgestapló
Ischnoderma resinosum (Fr.) Karst.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Polyporales
Család: Fomitopsidaceae
Nemzetség: Ischnoderma
Tudományos név
Ischnoderma resinosum
(Schrad.) P. Karst
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyantás kérgestapló témájú médiaállományokat és Gyantás kérgestapló témájú kategóriát.

A gyantás kérgestapló (Ischnoderma resinosum) a Fomitopsidaceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lombos fák elhalt törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A gyantás kérgestapló termőteste 5-15 cm széles és 0,5-3 cm vastag, alakja félkörös vagy kagylószerű. Fiatalon vastag és húsos, később hagyományos tapló alakú. Néha szabálytalan lehet, felső része csak kis perem a megvastagodott, lefelé burjánzó termőréteg fölött. Felülete fiatalon nemezes, borostás, majd lecsupaszodó; esetenként zónázott vagy sugarasan ráncolt lehet. Színe vörösbarnás, végül feketésbarna, növekedésben lévő széle fehéres. Fiatalon borostyánszínű cseppeket választ ki.

Termőrétege pórusos, a pórusok szűkek (4-6/mm). Színe eleinte fehér, majd okkeres, világosbarnás; sérülésre barnul.

Húsa fiatalon puha és fehér, később szívós, rugalmas, világosbarna. Íze és szaga nem jellegzetes.

Spórapora fehér. Spórája hengeres vagy kolbászforma, felülete sima, mérete 5-7 x 1,5-2.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A fenyőkön élő fenyő-kérgestapló nagyon hasonlít hozzá, egyes szerzők (főleg az amerikaiak) egy fajnak tartják őket.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Különböző lombos fák (főleg bükkön) elhalt törzsén él, azok anyagában fehérkorhadást okoz. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető. Poliszacharid-kivonata kísérleti állatokban gátolta a tumorok növekedését.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]