Grieg: Zongoraverseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grieg: Zongoraverseny
zongoraverseny

ZeneszerzőEdvard Grieg
Opusszámop. 16
Ősbemutató1869. április 3.
Hangnema-moll
Hangszerelészongora

Edvard Grieg a-moll zongoraversenye az opus 16. számot viseli.

Edvard Grieg 1876-ban készült képe

Keletkezése-története[szerkesztés]

Grieg az a-moll zongoraversenyt 1868-ban komponálta. Az ősbemutató Koppenhágában volt 1869. április 3-án, a szólót Edmund Neupert játszotta, a zenekart Holger Simon Paulli vezényelte. A norvégiai bemutató Christianiában 1869. augusztus 7-én volt, Németországban 1872-ben, Angliában 1874-ben mutatták be.

Szerkezete, jellemzői[szerkesztés]

A partitúra szerint a mű 2 fuvolára, 2 oboára, 2 klarinétra, 2 basszetkürtre, 4 kürtre , 2 trombitára, 3 harsonára, üstdobra, vonós hangszerekre, továbbá szóló zongorára íródott.

Tételei:

  1. Allegro molto moderato (a-moll)
  2. Adagio (D-dúr)
  3. Allegro moderato molto e marcato (a-moll → F-dúr → A-dúr)

{
  \new PianoStaff <<
    \new Staff \relative c' {
      \tempo "Allegro molto moderato" 4 = 84
      \clef treble \key a \minor
      \ottava #1
      <a''' c e a>4. <a a'>16 <gis gis'> <e gis b e>4. <e e'>16 <c c'>
      <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'>
      \ottava #0
      <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'>
      <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'>
      <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'>
      <a a'>2.. r8
    }
    \new Staff \relative c {
      \clef treble \key a \minor
      <a'' c e a>4. <a a'>16 <gis gis'> <e gis b e>4. <e e'>16 <c c'>
      <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'>
      \clef bass
      <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'>
      <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'>
      <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'>
      <a a'>2.. r8
    }
  >>
}
A zongoraverseny kirobbanó bevezető része (zongoraszóló)

Az első tétel felismerhetően Robert Schumann a-moll zongoraversenyének jegyében indul, virtuóz zongorakadenciával. Sajátosan egyéni a témák arculata, zenekari bemutatása, a kor romantikus zongorastílusa a szólóhangszer bravúros meneteiben, főleg a tételt bezáró nagy szólóban jut érvényre.


{
  \new PianoStaff <<
    \new Staff \relative c' {
      \key a \minor
\set Score.tempoHideNote = ##t
\tempo 4 = 84
      <a' c e>4 \mp <a d f>8. <a b d g>16 <a d f>8-. <a c e>4-- r8
      <a c e>8. <a d f>16 <a d f>8-.( <a b d g>-.) <a c e>4-- r4
     <c e g>4 <c f a>8. <c d f b>16 <c f a>8 <c e g>4-- r8
     <c e g>8. <c f a>16 <c f a>8-.( <c d f b>-.) <c e g>4-- r4
    }
    \new Staff \relative c {
      \clef bass \key a \minor
      \slashedGrace <a e'>8
      <a' c e>4 <a d f>8. <a b d g>16 <a d f>8-. <a c e>4-- <a, e'>8
      <a' c e>8. <a d f>16 <a d f>8-.( <a b d g>-.) <a c e>4-- r4
      \slashedGrace <c, g'>8 \clef treble
     <c' e g>4 <c f a>8. <c d f b>16 <c f a>8 <c e g>4-- \clef bass <c, g'>8 \clef treble
     <c' e g>8. <c f a>16 <c f a>8-.( <c d f b>-.) <c e g>4-- r4
    }
  >>
}
Az első tétel főtémája (zongoraszóló)

Hallgat Zongoraverseny, a-moll, 1. tétel - hangfelvételen

A lassú tételben eleinte a zenekar viszi a dallamot, a zongora szerepe ékesítésre, trillákra szorítkozik, a befejezés előtt azonban a szólóhangszer veszi át a vezetést, a tétel fő dallamát romantikus, teltfogású hangzatokkal szólaltatja meg.Hallgat Zongoraverseny, a-moll, 2. tétel - hangfelvételen

Közvetlen átmenettel harsan fel a zárótétel fafúvós szignálja, élénk lendületű ugrós tánchoz adja meg a bevezetést.Ez a mozgalmas tánc szélesívű dallamhoz vezet, melynek hangzásait a szólóhangszer mutatósan aknázza ki.Hallgat Zongoraverseny, a-moll, 3. tétel - hangfelvételen

Ismertség, előadási gyakoriság[szerkesztés]

A mű a legismertebb Grieg művek közé tartozik. Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakran hallgatható darab.

Források[szerkesztés]

  • Pándi Marianne: Hangverseny-kalauz II. Versenyművek (Zeneműkiadó, 1973)
  • Nagy zeneszerzők, Etűd Könyvkiadó, 1995

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Piano Concerto (Grieg) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]