Grieg: Zongoraverseny

	Grieg: Zongoraverseny
	zongoraverseny
Zeneszerző	Edvard Grieg
Opusszám	op. 16
Ősbemutató	1869. április 3.
Hangnem	a-moll
Hangszerelés	zongora

Edvard Grieg a-moll zongoraversenye az opus 16. számot viseli.

Keletkezése-története[szerkesztés]

Grieg az a-moll zongoraversenyt 1868-ban komponálta. Az ősbemutató Koppenhágában volt 1869. április 3-án, a szólót Edmund Neupert játszotta, a zenekart Holger Simon Paulli vezényelte. A norvégiai bemutató Christianiában 1869. augusztus 7-én volt, Németországban 1872-ben, Angliában 1874-ben mutatták be.

Szerkezete, jellemzői[szerkesztés]

A partitúra szerint a mű 2 fuvolára, 2 oboára, 2 klarinétra, 2 basszetkürtre, 4 kürtre , 2 trombitára, 3 harsonára, üstdobra, vonós hangszerekre, továbbá szóló zongorára íródott.

Tételei:

Allegro molto moderato (a-moll)
Adagio (D-dúr)
Allegro moderato molto e marcato (a-moll → F-dúr → A-dúr)

${ \new PianoStaff << \new Staff \relative c' { \tempo "Allegro molto moderato" 4 = 84 \clef treble \key a \minor \ottava #1 <a''' c e a>4. <a a'>16 <gis gis'> <e gis b e>4. <e e'>16 <c c'> <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'> \ottava #0 <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'> <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'> <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'> <a a'>2.. r8 } \new Staff \relative c { \clef treble \key a \minor <a'' c e a>4. <a a'>16 <gis gis'> <e gis b e>4. <e e'>16 <c c'> <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'> \clef bass <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'> <a c e a>8 <a a'>16 <gis gis'> <e gis b e>8 <e e'>16 <c c'> <a a'>2.. r8 } >> }$
A zongoraverseny kirobbanó bevezető része (zongoraszóló)

Az első tétel felismerhetően Robert Schumann a-moll zongoraversenyének jegyében indul, virtuóz zongorakadenciával. Sajátosan egyéni a témák arculata, zenekari bemutatása, a kor romantikus zongorastílusa a szólóhangszer bravúros meneteiben, főleg a tételt bezáró nagy szólóban jut érvényre.

${ \new PianoStaff << \new Staff \relative c' { \key a \minor \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 84 <a' c e>4 \mp <a d f>8. <a b d g>16 <a d f>8-. <a c e>4-- r8 <a c e>8. <a d f>16 <a d f>8-.( <a b d g>-.) <a c e>4-- r4 <c e g>4 <c f a>8. <c d f b>16 <c f a>8 <c e g>4-- r8 <c e g>8. <c f a>16 <c f a>8-.( <c d f b>-.) <c e g>4-- r4 } \new Staff \relative c { \clef bass \key a \minor \slashedGrace <a e'>8 <a' c e>4 <a d f>8. <a b d g>16 <a d f>8-. <a c e>4-- <a, e'>8 <a' c e>8. <a d f>16 <a d f>8-.( <a b d g>-.) <a c e>4-- r4 \slashedGrace <c, g'>8 \clef treble <c' e g>4 <c f a>8. <c d f b>16 <c f a>8 <c e g>4-- \clef bass <c, g'>8 \clef treble <c' e g>8. <c f a>16 <c f a>8-.( <c d f b>-.) <c e g>4-- r4 } >> }$
Az első tétel főtémája (zongoraszóló)

Zongoraverseny, a-moll, 1. tétel - hangfelvételen

A lassú tételben eleinte a zenekar viszi a dallamot, a zongora szerepe ékesítésre, trillákra szorítkozik, a befejezés előtt azonban a szólóhangszer veszi át a vezetést, a tétel fő dallamát romantikus, teltfogású hangzatokkal szólaltatja meg. Zongoraverseny, a-moll, 2. tétel - hangfelvételen

Közvetlen átmenettel harsan fel a zárótétel fafúvós szignálja, élénk lendületű ugrós tánchoz adja meg a bevezetést.Ez a mozgalmas tánc szélesívű dallamhoz vezet, melynek hangzásait a szólóhangszer mutatósan aknázza ki. Zongoraverseny, a-moll, 3. tétel - hangfelvételen

Ismertség, előadási gyakoriság[szerkesztés]

A mű a legismertebb Grieg művek közé tartozik. Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag gyakran hallgatható darab.

Források[szerkesztés]

Pándi Marianne: Hangverseny-kalauz II. Versenyművek (Zeneműkiadó, 1973)
Nagy zeneszerzők, Etűd Könyvkiadó, 1995

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Piano Concerto (Grieg) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

An essay on the concerto by Monica Jangaard at the Grieg Museum website Archiválva 2007. március 3-i dátummal a Wayback Machine-benNorvégia.