Szarkapacsirta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Grallina cyanoleuca szócikkből átirányítva)
Szarkapacsirta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Császárlégykapó-félék (Monarchidae)
Nem: Grallina
Faj: G. cyanoleuca
Tudományos név
Grallina cyanoleuca
(Latham, 1802)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szarkapacsirta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarkapacsirta témájú médiaállományokat és Szarkapacsirta témájú kategóriát.

A szarkapacsirta (Grallina cyanoleuca) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1802-ben, a Corvus nembe Corvus cyanoleucus néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Grallina cyanoleuca cyanoleuca (Latham, 1802) - Ausztrália nyugati, középső, keleti és déli része
  • Grallina cyanoleuca neglecta (Mathews, 1912) - Ausztrália északi része [2]

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor területén honos. Betelepítették 1924-ben a Lord Howe-szigetre is, ahol mára általánosan elterjedt fajjá vált.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők, füves puszták és szavannák, tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és városias környezet. Vonuló faj.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 30 centiméter, testtömege 60–115 gramm.[5] Tollazata fekete–fehér színű. A nemek hasonlóak, csak a tojó torka fehér, míg a hímé fekete.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Főleg gerinctelenekkel, köztük rovarokkal, pókokkal, férgekkel és rákfélékkel táplálkozik, de kisebb békákat és néha magokat is fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

Párban élnek. Szaporodási ideje augusztustól februárig tart. A fészket ágra építi növényi anyagokból és sárból, általában víz közelébe. Fészekalja 3–5 tojásból áll, melyen mindkét szülő kotlik.

Fészke

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]