Gottfried von Kéler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gottfried von Kéler (Pozsony, 1745 – Bécs, 1807. október 9.) udvari kancelláriai iktató és történetbúvár.

Életútja[szerkesztés]

Sigismund Kéler (Bartfeld, 1712. december 4. – 1759. március 3.) evangélikus lelkész és Anna Maria Sontag fia, nemes származású. Miután iskoláit bevégezte szülővárosában, később Bécsben a tudománynak élt; különösen mint történet- és jogtudós volt híres. A bécsi erdélyi udvari kancelláriánál regisztrátori hivatalt viselt. Horányi, Memoria Hungarorum (Viennae, 1776. ) II. kötetének előszava hálásan emlékezik meg róla, hogy mily sokat köszönhet az ő gondos közreműködésének. Munkatársa volt a Windisch Ungar. Magazinjának. 1825-ben a nádor 5000 forinton megvette és a múzeumnak átadta Kéler 1492, jobbára diszkiadású kötetből álló könyvtárát.

Arcképe: rézmetszet Cettertől (Engel, Joh. Christian, Geschichte des Unrischen Reichs un seiner Nebeländer. Wien, 1801. c. munka III. részében.)

Munkája[szerkesztés]

  • Der gerettete ungarische Adel ... (Grossingnak a magyar nemesség ellen írt munkája cáfolatául írta).

Kéziratai[szerkesztés]

Jóllehet igen sokat írt és gyűjtött, több önálló munkát nem bocsátott nyilvánosság elé, annál gazdagabb kéziratgyűjteménye, mely a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárába került; ebben vannak:

  • Hungaria Sacra evangelica Sec. XVIII., ívrét 757 lap;
  • Adversaria ad Biographias eruditorum Hungariae, ívrét két kötet;
  • Analecta historica, I., II. és IV. kötet ívrétben;
  • Collctio actorum publicorum et diplomatum, ívrét 5 kötet;
  • Collecta monumenta ad historiam Hungariae tam politicam, quam ecclesiasticam illustrandam facientia, 4rét négy kötet;
  • Commentatio de ortu et progressu et fatis religionis Evang. in civilate Soproniensi, ívrét 80 lap;
  • Corporis historici inclyti regni Hungariae magni, ívrét három kötet (I., II. és VI.);
  • Historiae Hungariae literariae, ívrét 369 lap (a III. rész 2. fele);
  • Index chronologicus monumentorum historiam Hungariae illustrantium. Ecclesiasticam, ívrét 392 lap;
  • Notata de ordinibus religiosis Hungariae, ívrét 203 lap;
  • Regestum diplomatum aliorumque Monumentorum ..., ívrét 476 lap.

Balus még a következő kéziratait említi, melyek valószinűleg a pozsonyi ág. ev. könyvtárban vannak:

  • Codex juris ecclesiastici evangelicorum utriusque confessionis in Hungaria degentium, Hierarchia Hungariae evangelicae;
  • Historiae ecclesiae evangelicae Posoniensis;
  • Otia Viennensis, memoriae eruditorum virorum qui ante cladem Mohacsiensem in Hungaria clarierunt. dicata;
  • Der ungarische Geschichtsforscher. két kötet.

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Klein (Joh. Samuel), Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs Ungarn (Leipzig und Ofen 1789, Bd. II, S. 280 u. f.
  • Ballus (Paul von), Preßburg und seine Umgebungen (Preßburg 1823, 8°.) S. 171, 177