Gonur-Tepe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gonur-Tepe
Névváltozatok Gonur-Depe
AlapításBronzkor BMAC
Ország Türkmenisztán
Elhelyezkedése
Indo-Iranian origins.png
Gonur-Tepe (Türkmenisztán)
Gonur-Tepe
Gonur-Tepe
Pozíció Türkmenisztán térképén
é. sz. 38° 12′ 36″, k. h. 62° 02′ 06″Koordináták: é. sz. 38° 12′ 36″, k. h. 62° 02′ 06″

Gonur-Tepe egy régészeti lelőhely Türkmenisztánban, az ősi Merv közelében található, nagy kora bronzkori település, mely BaktriaMargiana Régészeti Komplexum (BMAC) 2200-1700-ból származó "fővárosa" vagy jelentős települése volt.

Fekvése[szerkesztés]

Mintegy 60 km-rel északra Marytól (ősi Merv) található.

Története[szerkesztés]

Az Afganisztánban eredő Morghab deltájában fekvő Gonur-Tepe romjai az ország fővárosától, Aşgabattól mintegy 400 kilométerre keletre, Merv romos városa közelében találhatók, amelynek egyik fontos korszaka az Achaimenidák perzsa birodalmáig vezethető vissza. A térség igazi virágzása azonban az i. sz. 12. századra, a szeldzsuk török uralom idejére tehető.

A terület hanyatlását a mongol törzsek 1221-beli fosztogatása indította el. Ekkor csak Merv városában több tízezer halottat említettek az egykori leírások. Ebben az időben vált néptelenné Gonur-Tepe is, és a szeldzsuk uralom idején hagyta el a 200 ezer lakosú Mervet is népességének jelentős része, amely akkor az egyik legsűrűbben lakott településnek számított a világon.

Régészet[szerkesztés]

A területet az 1950-es években Viktor Sarianidi görög-orosz régész fedezte fel, és az 1970-es években tárták fel. Sarianidi itt egy palotát, egy erődített sár-téglából épült házat és templomokat fedezett fel, amelyeket a zoroasztriánus valláshoz társított.

A 30 hektárnyi hatalmas területen elterülő Gonur-Tepe területét csak a magasból letekintve lehet igazán átlátni, ahonnan az egykori épületek és városfalak egy gigantikus labirintushoz hasonlítanak.

Gonur-Tepe 2000 évvel ezelőtt Margiana (Margus) térségének egyik legfontosabb, legkevésbé ismert és legfejlettebb bronzkori kultúrájának települése volt.

A Viktor Sarianidi orosz és görög származású régész által felfedezett és a múlt századig homok lepte város helyszínét, melyet egykor indoiráni népek laktak, a világ ötödik legidősebb civilizációjának tartotta.

A feltárási terület ásatási munkálatai során igényesen megmunkált bronzkori kézműves termékek tucatjai kerültek napvilágra. Az itt talált ételmaradványok között pedig mák és kanabisz is szerepelt.

A város iparosai arany- és ezüstékszereket állítottak elő, de kultuszaik szempontjából fontos csont- és szoborfaragványok is felszínre kerültek.

A Murghab-folyótól nyugatra fekvő komplexum északi részén központi citadellaszerű szerkezet volt, mintegy 100 és 180 m között (330 x 590 láb). A déli komplexum körülbelül 1,5 hektár. Gonur a Morghab delta régió legnagyobb romjai közé tartozik; több mint 150 ősi települést találtak ott, mintegy 55 hektárnyi területen, a korai neolitikum (ie 7. évezred) és a korai bronzkor (2500-1700 év között) közötti időkből.

Források[szerkesztés]

  • Múlt-kor: [1]
  • Lamberg-Karlovsky, Clifford Charles: "Az Oxus civilizáció / La Civilización del Oxus". CuPAUAM. 39: 21–63.

"legalább tizenöt évvel előzte meg a Zoroaster [1000 BC?] -et, de összekapcsolódik azzal, ami a hitének szertartásai lettek". S. Frederick Starr, elveszett felvilágosodás. Princeton University Press, 2013, p. 73

  • Adams, D. Q.: Az indoeurópai kultúra enciklopédiája (1997), p. 72.
  • Eduljee, K. E. "Gonur Mouru régió". Visszavonták 2013. április 23-án.

Michael Wood (2009. január). India története: kezdetek (DVD). PBS Home Video / British Broadcasting Corporation. Az esemény 0:37. OCLC 368005891.

  • Fekete Sands dokumentumfilm Anastasis Agathos (2010. június). Fekete homok (52 perc, dokumentumfilm). Urgh Productions.