Lazacvörös kalászhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Glossolepis incisus szócikkből átirányítva)
Lazacvörös kalászhal
Hím példány
Hím példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Rend: Kalászhalalakúak (Atheriniformes)
Alrend: Atherinoidei
Család: Melanotaeniidae
Nem: Glossolepis
Weber, 1907
Faj: G. incisus
Tudományos név
Glossolepis incisus
Weber, 1907
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lazacvörös kalászhal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lazacvörös kalászhal témájú kategóriát.

A lazacvörös kalászhal (Glossolepis incisus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a kalászhalalakúak (Atheriniformes) rendjébe, ezen belül a Melanotaeniidae családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A lazacvörös kalászhal előfordulási területe Indonézia. Az Irian Jayában levő Sentani tó endemikus hala. Ez a tó körülbelül 75 méteres tengerszint feletti magasságban található.

Megjelenése[szerkesztés]

A hím legfeljebb 12 centiméteres, míg a nőstény csak 10 centiméter hosszú. 9 centiméteresen felnőttnek számít. A hátúszóján 6-7 tüske és 9-10 sugár van, míg a farok alatti úszóján 1 tüske és 18-20 sugár látható.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi és édesvízi halfaj, amely a 29-30 Celsius-fokos vízhőmérsékletet és a 7,6-8,2 pH értékű vizet kedveli.

Felhasználása[szerkesztés]

A lazacvörös kalászhalnak ipari mértékű kereskedelme van. A tartásához legalább 100 centiméter hosszú akvárium kell. Mivel rajhal, az akváriumban jobb ha öt vagy több példány van.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Glossolepis incisus Weber, 1907 FishBase
  • Allen, G.R., 1991. Field guide to the freshwater fishes of New Guinea. Publication, no. 9. 268 p. Christensen Research Institute, Madang, Papua New Guinea.
  • Weber, M. (1907) Süsswasserfische von Neu-Guinea ein Beitrag zur Frage nach dem früheren Zusammenhang von Neu-Guinea und Australien. In: Nova Guinea. Résultats de l'expédition scientifique Néerlandaise à la Nouvelle-Guinée. Süsswasserfische von Neu-Guinea ein Beitrag zur Frage nach dem früheren Zusammenhang von Neu-Guinea und Australien. v. 5 (Zool.) pt 2: 201–267, Pls. 11-13.