Glödnitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Glödnitz
Glödnitz.JPG
Glödnitz címere
Glödnitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Sankt Veit an der Glan-i járás
Irányítószám 9346
Körzethívószám 0 42 65
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség
  • 815 fő (2016. jan. 1.)
  • 807 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság748 m
Terület74,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Glödnitz (Ausztria)
Glödnitz
Glödnitz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 52′, k. h. 14° 07′Koordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 14° 07′
Glödnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Glödnitz témájú médiaállományokat.

Glödnitz osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 815 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Glödnitz a Sankt Veit-i járásban
A plébániatemplom és a csontkamra
A régi községháza

Glödnitz Karintia északi részén fekszik, a Gurktali-Alpokban. Legmagasabb pontja a 2394 méteres Wintertaler. Itt találhatóak a Türkenmoos és a Flattnitzbach-dagadóláp természetvédelmi területek. Az önkormányzat 19 falut és más települést fog össze: Altenmarkt (116 lakos), Bach (15), Brenitz (45), Eden (18), Flattnitz (82), Glödnitz (329), Grai (14), Hohenwurz (0), Jauernig (6), Kleinglödnitz (18), Laas (35), Lassenberg (24), Moos (18), Rain (4), Schattseite (8), Torf (18), Tschröschen (11), Weißberg (28), Zauchwinkel (39).

A környező települések: északkeletre Metnitz, délkeletre Weitensfeld im Gurktal, délnyugatra Deutsch-Griffen, északnyugatra Stadl-Predlitz (Stájerország).

Története[szerkesztés]

A római időkben út vezetett át a Glödnitz-völgyön, amelynek legközelebbi állomásai Beliandrumban (valószínűleg Altenmarkt) és Tarnasici (Flattnitz) voltak. A település első írásos említése 898-ból származik Glodati néven. Templomát Gurki Szent Hemma alapította. A helyi lakosság a gurki püspöknek számos szolgáltatással tartozott. A középkorban többen laktak a régióban mint ma, de a 19. századra már a népesség szinte csak néhány tanyára korlátozódott.

Az 1848-as polgári forradalom felszabadította a parasztságot a feudális kötelezettségeik alól. Két évvel később megalakult a glödnitzi önkormányzat. Az 1920-as évektől kezdődően egyre fontosabb jövedelemforrássá vált a turizmus. Glödnitzet 1973-ban Weitensfeld-Flattnitzhoz csatolták, de egy 1991-es népszavazást követően visszanyerte önállóságát.

Lakosság[szerkesztés]

A glödnitzi önkormányzat területén 2016 januárjában 815 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1004 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,8%-a volt osztrák, 1,3% pedig német állampolgár. 90,8%-uk katolikusnak, 3,1% evangélikusnak, 4,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szt. Margit-plébániatemplom és a csontkamrája
  • Keresztelő Szt. János-templom Flattnitzban
  • a régi községháza 16. századi épülete Flattnitzban

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Glödnitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)