Gilgames (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gilgames
1976-os magyar film

Uruk városa
Uruk városa
RendezőRajnai András
Műfaj
DramaturgJánosi Antal
FőszerepbenBujtor István
Tolnai Miklós
Tordai Teri
Sáfár Anikó
ZeneGonda János
OperatőrBónis Gyula (vezető operatőr)
VágóDöme Lászlóné
HangmérnökBognár Tibor
JelmeztervezőWieber Marianna
DíszlettervezőNagy Sándor
GyártásvezetőLovasi József
Gyártás
GyártóMagyar Televízió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő51 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1976. február 25.
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
Kronológia
Kapcsolódó műsorTelevíziós mesék felnőtteknek
További információk
SablonWikidataSegítség

A Gilgames Rajnai András rendezésében 1975-ben készült magyar tévéjáték. Az ősi sumer-akkád eposz feldolgozását a Magyar Televízió IV. Stúdiójában bluebox technika felhasználásával forgatták.

Történet[szerkesztés]

Két hatalmas folyó közötti sumer városállam, Uruk királya, Gilgames[1] magára haragítja Istárt, a szerelem és a termékenység istennőjét. Az istenek megteremtik ezért Enkidut,[2] hogy legyőzze az engedetlen uralkodót. Gilgames megsejti az ártó szándékot, és Istár legszebb papnőjét küldi Enkidu elcsábítására. Később a két férfi találkozásakor egyik viaskodó sem tudja legyőzni a másikat, egyforma erősek. Hosszú küzdelem végeztével Gilgames kérésére barátokká válnak. A Humbaba[3] elleni hadjáratban megszerzik az óriás által őrzött cédruserdőt. Istar felajánlja szerelmét Gilgamesnek, de ő elutasítja, ezért a megbántott istennő bosszút esküszik ellene. Tűzszörnyeteg érkezik a földre, de Gilgames és Enkidu együtt legyőzik a lángokádó lényt. A sértett istennő bosszúból megöli Enkidut, Uruk királya az örök élet keresésére indul. Az Alvilágban jár a Sírás folyosóin, az Istenek kertjében, átjut a Halál tengerén. Itt találkozik az ősével, a nagy vízözön túlélőjével, aki próbák elé állítja. Gilgamesenek a végső próba során a Kristálypart mögött a szörnyhalaktól hemzsegő Idő tengeréből kell felhoznia az élet füvét.

Szereplők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kétharmad rész belőle isten, egyharmad része ember.
  2. Kétharmad rész belőle állat, egyharmad része ember.
  3. A libanoni cédruserdő őre a sumér mitológiában.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]