George William Cox

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
George William Cox
Született 1827. január 10.
Benáresz
Elhunyt 1902. február 9. (75 évesen)
Walmer
Nemzetisége angol
Foglalkozása lelkész,
tudós
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George William Cox témájú médiaállományokat.

Sir George William Cox (Benáresz, 1827. január 10.Walmer, 1902. február 9.) angol lelkész, tudós. Tanulmányait az oxfordi Trinity College-ban végezte. 1850-ben pappá szentelték, de egyre inkább az irodalom felé fordult.

Közreműködött az Edinburgh Review-ban. Elsősorban történelmi és összehasonlító mitológiai témák érdekelték. Művei közül sok beismerten népszerű jellegű volt. Mitológiai munkáit Max Müller inspirálta, de tárgyának kezelése sajátja volt. Különleges támogatója volt a szoláris és nebuláris elméletnek mint a mítoszok értelmezőjének. 1869-ben nyugdíjba vonult.1877-ben elérte a bárói címet.

A "széles egyház" híveként kiemelkedő támogatója volt Colenso püspöknek, akinek halála után öt évvel kiadta életrajzát is. Jelöltette magát a natali püspöki székre, de nem szentelték fel. 1881-ben Scyingham (York) lelkésze lett, de erről 1897-ben lemondott.


Művei[szerkesztés]

  • Poems, Legendary and Historical (with E. A. Freeman, 1850)
  • A Life of St Boniface (1853)
  • Tales from Greek Mythology (1861)
  • A Manual of Mythology (1867)
  • Latin and Teutonic Christendom (1870)
  • The Mythology of the Aryan Nations (1870)
  • History of Greece (1874)
  • A Dictionary of Science, Literature and Art (ed. with W. T. Brande, 1875)
  • General History of Greece (1876)
  • History of the Establishment of British Rule in India (1881)
  • An Introduction to the Science of Comparative Mythology (1881)
  • Lives of Greek Statesmen (1885)
  • Concise History of England (1887)
  • Life of John Williams Colenso (1888)

Magyarul[szerkesztés]

  • Görög regék (Komáromy L., 1877-78)
  • A mythologia kézikönyve (Simonyi Zs., a finn mitológiával bővítve, 1881)

Forrás[szerkesztés]

  • Classic Encyclopedia
  • Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 378. o.