Gebhardt Xavér Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gebhardt Xavér Ferenc
Született 1791. január 23.
Paks
Elhunyt 1869. október 27. (78 évesen)
Pest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
egyetemi tanár

Gebhardt Xavér Ferenc (Paks, 1791. január 23.Pest, 1869. október 27.) orvos, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1830).

Pályája[szerkesztés]

Gebhardt József kereskedő és Stiglitz Terézia fia. Iskolái után a bölcseletet Szegeden, az orvosi tudományokat a pesti egyetemen végezte, ahol 1814-ben orvosi oklevelet szerzett. Ezután Bécsben Hildenbrand, Kern és Boër előadásait hallgatta. Pestre visszatérve, 1815. november 1-étől dr. Bene Ferenc mellett asszisztens, 1816-ban az orvosi kar tagja és 1818-ban jegyzője lett. 1820–1824 között helyettes tanárként működött, ekkor a belgyógyászat rendes tanárává nevezték ki. Ő volt az első, aki tanári székfoglaló beszédét magyarul tartotta (1824. január 10.). 1824-ben megalapította a himlő elleni védekezés intézetét, mely 1850-től a kormány rendeletével Központi Oltóintézet néven igazgatása alatt működött és az ország orvosait térítésmentes oltóanyaggal látta el. 1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága kinevezte rendes tagnak. 1840-ben orvosírói és tanári érdemeiért magyar nemességet nyert. Két ízben volt az orvosi kari dékánja. 1857-ben tanácsosi címet kapott, később Ferenc József-renddel tüntették ki.

Cikkei jelentek meg a Tudományos Gyűjteményben (1817. könyvismertetés, 1824. VIII. A tapasztalati orvosi tudománynak méltóságáról és a kezdő orvosnak az orvosi gyakorlására való vezérléséről, tanári székfoglalója), a Magyar Akadémiai Értesítőben (1851–1852. Az ember- és tehénhimlőről), a Zeitschrift für Natur und Heilkunde-ben (1853. I. Leistungen der Central-Impfanstalt zu Pest, Über die Wirksamkeit der k. k. Centralimpfanstalt in Pest in J. 1853.), az Orvosi Hetilapban (1857–1859. Felszólítás az úgynevezett szénakór tárgyában stb.)

Munkái[szerkesztés]

  • Versus: dno Carolo Gindlj, pro onomastico die oblati. Budae. (Magyar szöveggel.)
  • Útmutatás az orvosi gyakorlásra, vagy bevezetés a beteg ágya mellett való orvosi tanításra. Pest, 1827.
  • A különös orvosi nyavalya és gyógytudomány alapvonaljai. A különös orvosi pathologia és therapia. Pest, 1828–1838. Két kötet.

Források[szerkesztés]