Gasszánidák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ghasszánida Királyság
220 körül638
Ghasszánida Királyság címere
Ghasszánida Királyság címere
Ghasszánida Királyság zászlaja
Ghasszánida Királyság zászlaja
Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Gassanid. King.” néven szerepel Arábiában
Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Gassanid. King.” néven szerepel Arábiában
Általános adatok
Fővárosa mozgó főváros
Népesség arabok
Vallás monofizita kereszténység
Kormányzat
Államforma királyság
Dinasztia Ghasszánida-dinasztia
Államfő király
Elődállam
Utódállam
Kalifátus 

A gasszánidák, vagy ghasszánidák (Banú Gasszán) dél-arábiai eredetű arab törzs tagjai voltak, akik az Arab-félsziget északnyugati részén telepedtek le, és uralkodtak a szíriai arabok fölött. Itt hozták létre államukat a 47. század között, amely bizánci befolyás alatt álló ütközőállam volt. A ghasszánidák hatalma Észak-Sziriától, Palesztinán és a Jordán keleti partján levő tartományokon át egészen az Arábia északi részét határoló sziriai sivatag lakóira terjedt ki. A Ghasszánida Királyságban az államvallás a monofizita kereszténység volt.[1] Fővárosuk mozgó volt, ellentétben a szomszédos Lakhmidák állandó központjával, Hirával.[forrás?]

Története[szerkesztés]

A dinasztia uralkodásának kezdetei homályba vesznek. Biztos adatok az 5. század végétől vannak róluk: egyik fejedelmüket I. Anasztasziosz bizánci császár (ur.: 491–518) az arabok fejedelmévé nevezte ki. Az arab források elsőként Al Harith (azaz Aretas) ibn Dsabala (ur.: 529–569) nevét közlik, akit I. Iusztinianosz (ur.: 527–565) az arabok királyává nevezett ki és patrikiosz rangra emelt.[1]

A ghasszánidák Bizánci Birodalom perzsa ellenes háborúiban arab segédsereget biztosítottak, egyúttal nyugton tartották a folyton lánzogó arab törzseket. Ellenséges viszonyban voltak a perzsáknak alávetett Lakhmidákkal, de nevezetesek voltak költészet- és képzőművészet pártolásukról is. Ismeretes, hogy az iszlám előtti korszak (dzsáhilijja) leghíresebb arab költői a ghasszánida uralkodók kegyét keresték és élvezték; a sivatag legnevezetesebb költői fordultak meg a ghasszánidák udvarban.[1]

Az iszlám kalifátus felemelkedése és a Bizánci Császárság meggyengülése okozta a Ghasszánida Királyság bukását. 634-ben a muszlim arabok hadvezérétől, Khálid vereséget mért az államra; 636-ban pedig az utolsó ghasszánida király, Dzsabala ibn Ajham a Jármuk melletti ütközetben kénytelen volt meghódolni a mohammedánok előtt, és felvenni az új hitet. Nem nyugodott azonban bele a történtekbe, és Arábiát elhagyva a Bizánci Birodalomba költözött, és élete végéig ott is maradt. (Egyesek szerint Konstantinápolyban hunyt el.)[1]

A ghasszánidáknak tulajdonítják a Jordán keleti partvidékén, a hajdani Auranitiszban (Haurán) és Trachonitiszban a nagy számmal található építészeti műemlékeket, melyeknek stílusa teljesen különbözik a római kori palesztinai emlékekétől.[1]

Uralkodólista[szerkesztés]

N Uralkodó Uralkodott Megjegyzés
1. I. Dzsafnah ibn Amr ur.: 220265
2. I. Amr ibn Dzsafnah ur.: 265270
3. Thalabah ibn Amr ur.: 270287
4. I. Al-Harith ibn Thalabah ur.: 287307
5. I. Dzsabalah ibn I. Al-Harith ur.: 307317
6. II. Al-Harith ibn Dzsabalah "ibn Maria" ur.: 317327
7. I. Al-Mundhir Senior ibn II. Al-Harith ur.: 327330
8. I. Al-Aiham ibn II. Al-Harith ur.: 327330 Társuralkodó.
9. II. Al-Mundhir Junior ibn II. Al-Harith ur.: 327340 Társuralkodó.
10. I. Al-Numan ibn II. Al-Harith ur.: 327342 Társuralkodó.
11. II. Amr ibn II. Al-Harith ur.: 330356 Társuralkodó.
12. II. Dzsabalah ibn II. Al-Harith ur.: 327361 Társuralkodó.
13. II. Dzsafnah ibn I. Al-Mundhir ur.: 361391
14. II. Al-Numan ibn I. Al-Mundhir ur.: 361362 Társuralkodó.
15. III. Al-Numan ibn Amr ibn I. Al-Mundhir ur.: 391418
16. III. Dzsabalah ibn al-Numan ur.: 418434
17. IV. Al-Numan ibn Al-Aiham ur.: 434455
18. III. Al-Harith ibn Al-Aiham ur.: 434456 Társuralkodó.
19. V. Al-Numan ibn Al-Harith ur.: 434453 Társuralkodó.
20. II. Al-Mundhir ibn al-Numan ur.: 453472
21. III. Amr ibn Al-Numan ur.: 453486 Társuralkodó.
22. Hidzsr ibn Al-Numan ur.: 453465 Társuralkodó.
23. IV. Al-Harith ibn Hidzsr ur.: 486512
24. IV. Dzsabalah ibn Al-Harith ur.: 512529
25. IV. Amr ibn Makhi (Mah’shee) ur.: 529
26. V. Al-Harith ibn Dzsabalah ur.: 529569
27. III. Al-Mundhir ibn Al-Harith ur.: 569581
28. Abu Kirab Al-Numan ibn Al-Harith ur.: 570582 Társuralkodó.
29. VI. Al-Numan ibn Al-Mundhir ur.: 581583
30. VI. Al-Harith ibn Al-Harith ur.: 583
31. VII. Al-Numan ibn Al-Harith Abu Kirab ur.: 583 – ?
32. II. Al-Aiham ibn Dzsabalah ur.: ? – 614
33. IV. Al-Mundhir ibn Dzsabalah ur.: 614 – ?
34. Sarahil ibn Dzsabalah ur.: ? – 628
35. V. Amr ibn Dzsabalah ur.: 628
36. V. Dzsabalah ibn Al-Harith ur.: 628632
37. VI. Dzsabalah ibn Al-Aiham ur.: 632638
38. Gasszan Al-Hurani ur.: 638712

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Pallas, i. h.

Forrás[szerkesztés]