Gaál Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gaál Ferenc
Életrajzi adatok
Született 1860. március 24.
Szkacsány
Elhunyt 1906. december 11. (46 évesen)
Szabadka
Tevékenység zeneszerző

Gaál Ferenc (Szkacsány, 1860. március 24.Szabadka, 1906. december 11.) magyar zeneszerző.

Életpályája[szerkesztés]

Falusi tanító gyermekeként született Szkacsányban. Szülei halála után, bátyja Piusz papi pályát szánt neki. 1866-tól a nyitrai piaristáknál tanult, ahol érdeklődése a zene és nyelvtanulás irányába fordult. Eleinte önképző módon tanult hangszereken játszani. Nyitrán több nyelvet is elsajátított, így a magyar mellett, beszélt szlovákul, németül, latinul és franciául. A magasabb gimnáziumi osztályokat már Budapesten végezte, ahol egyidejűleg a konzervatóriumot is látogatta. 1878-ban érettségizett és zongora, illetve zeneszerzés szakra jelentkezett a Zeneakadémiára. Itt Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél és Nikolits Sándor tanítványa volt. 1882-ben kiváló minősítéssel fejezte be a Zeneakadémiát. Ugyanezen év október 1-jén a szabadkai városi zeneiskola igazgatói állását nyerte el. Ezzel egyidőben a szabadkai Szent Teréz-plébániatemplom (ma székesegyház) kórusának és zenekarának karmestere volt. Mivel ez volt akkor az egyetlen szabadkai zenekar, így a színházban a zenés darabokat is ők játszották. Gaál közreműködött a Szabadkai Szerb Dalárdával, valamint élete utolsó éveiben a zsinagógában is orgonázott. Szabadka zenei életét azzal is igyekezett fellendíteni, hogy ismert zenészeket hívott a városba koncertezni (köztük a Hubay-Popper vonósnégyest, gróf Zichy Géza és Maczák Manó zongoristák, Marie Wilt operaénekest). Gaál emellett maga is koncertezett több nyugat-európai városban. C-dúr miséjéért és a Pápai himnuszáért XIII. Leó pápától pápai kitüntetést kapott. Cseh, orosz és szerb népzenei ihletésű darabokat is komponált. 1906-ban halt meg.

Művei[szerkesztés]

  • Bölcsődal (1885);
  • Merengés Dankó Pista legszebb dalai felett (1904;)
  • Tűnődés Wagner Richárd sírjánál (1885);
  • Suite orosz és cseh-morva dalokból;
  • zongoraművek;
  • színpadi kísérőzene Kraljevics Markó c. szerb népszínműhöz (Szabadka, 1894);
  • férfikari művek;
  • dalok.

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap