Görög gazdasági válság
A görög gazdasági válság (benne a görög adósságválság) 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági krízis Görögországban, amely egyben az euróválság része.
Egy évvel Görögország euróövezethez való csatlakozása előtt az ország államadóssága a bruttó hazai termék 104,4%-a volt. Ez az arány a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és bankmentő program során tovább emelkedett:[1] 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009).[2] 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal (ESYE) módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetőleg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényező lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az előző években. Az euró bevezetését követően, a nemzeti valuta és az ehhez kapcsolódó árfolyammechanizmus eltűnése után az euró-országok megfelelő kiigazítási mechanizmusainak kifejlesztése nem sikerült jól.[3]
2009-től kezdve a pénzügyi piacokon a görög államkölcsönök hozama erős növekedésnek indult.[4] Görögországnak az államadósság és bruttó hazai termék aránya, a deficit, illetve a kedvezőtlen adósminősítés miatt magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett kölcsönök után. Emiatt 2010. április 23-án Görögország egy hároméves mentőcsomagért folyamodott 45 milliárd euró értékben, mivel a kormány nem volt képes az esedékes kölcsönök visszafizetésére.[5] 2010-ben a hitelező országok mentőövet nyújtottak Görögországnak átmeneti kölcsönök és kezességek formájában. A következő években az Európai Központi Bank (EKB), az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyeket később trojkának is neveztek, több százmilliárd euró értékben nyújtott kölcsönt és kezességet. 2015 márciusában az euróövezet országai által nyújtott kölcsönöket az EKB megvásárolta.[6] A hitelező intézmények és a görög kormány átfogó megszorítási intézkedések felől döntött. Ez többek között a bérek csökkentését jelentette,[7] például a közszolgálatban és a minimálbér esetében,[8] továbbá általános költségvetési megszorításokat és az általános forgalmi adó emelését. Ezen túl privatizációt helyeztek kilátásba.[7] Ugyanakkor a közigazgatás javítására szolgáló intézkedéseket is bevezettek; ide tartozik a 2010 májusában megvalósított közigazgatási reform és az esetlegesen elhunytak számára teljesített nyugdíjkifizetések ellenőrzése.
A görög gazdaság 2008 óta recesszióban volt, és a reálértékhez számított bruttó hazai termék 2013-ig mintegy 26%-kal csökkent. 2014-ben a reálértéken számított bruttó hazai termék szerény mértékben (0,4%) növekedett.[9] A csökkenő bruttó hazai termékhez viszonyított adósság 2007 és 2014 között 107,2%-ról 177,1%-ra emelkedett minden intézkedés és segítség ellenére.[2][10] 2013 márciusa óta Görögország deflációs spirálba került.[11] A munkanélküliség erősen nőtt és 2014-re 26% körüli volt, a problémák mindenekelőtt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá.[12]
2015. január 25-én kormányváltásra került sor Görögországban. A hatalomra került SZIRIZA öt hónapon át tárgyalásokat folytatott a második programról. 2015. június 27-én éjjel Aléxisz Cíprasz megszakította a tárgyalásokat és népszavazást kezdeményezett. Ennek következménye volt a tőkemozgások ellenőrzése, ami jelentős terhet jelentett a görög lakosságnak és gazdaságnak. 2015. július 12-én az eurózóna állam- és kormányfői megállapodásra jutottak a harmadik programot illetően.[13] A megállapodást több nemzeti parlamentnek jóvá kell hagynia.[14][15] A görög parlament 2015. július 15-én fogadta el a csomagot.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ handelsblatt.com, 2010. január 28.: EZB-Studie. Die wahren Ursachen der griechischen Tragödie Archiválva 2024. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 1 2 Directorate-General for Economic and Financial Affairs. "General Government Data: General Government Revenue, Expenditure, Balances and Gross Debt" (PDF). European Commission. 33. o. Hozzáférés: 2015. július 17..
{{cite web}}: Unknown parameter|dat=ignored (súgó) - ↑ Clas Wihlborg, Thomas D. Willett, Nan Zhang: The Euro Crisis: It Isn't Just Fiscal and it Doesn't Just Involve Greece, 8. September 2010, Claremont McKenna College Robert Day School of Economics and Finance Research Paper No. 2011-03, SSRN és doi:10.2139/ssrn.1776133
- ↑ "Hat die Politik der Troika Griechenland genutzt?". Bundeszentrale für politische Bildung (bpb). Hozzáférés: 2015. július 17..
{{cite web}}: Unknown parameter|datum=ignored (|date=suggested) (súgó) - ↑ "Chronik: Griechenlands Weg in die Krise". tagesschau.de. 2013. április 12. Hozzáférés: 2015. július 17..
- ↑ "EZB-Kauf von Staatsanleihen: Das Billionenexperiment hat begonnen". SPIEGEL ONLINE. 2015. március 9. Hozzáférés: 2015. július 17..
- 1 2 Eurokrise, Austeritätspolitik und das Europäische Sozialmodell: Wie die Krisenpolitik in Südeuropa die soziale Dimension der EU bedroht (PDF). Internationale Politikanalyse. Friedrich-Ebert-Stiftung. 2012. 1–37. o. ISBN 978-3-86498-360-3. Hozzáférés: 2015. július 17..
{{cite book}}: Unknown parameter|Author=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "Aussichten der griechischen Pensionen unter der Schulden-, Steuer- und Beschäftigungskrise" (PDF). Deutsche Rentenversicherung (DRV) (04): 201. 2012. Hozzáférés: 2015. július 17..
{{cite journal}}: Unknown parameter|Author=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ "Wachstumsrate des realen BIP – Volumen: Veränderung gegenüber dem Vorjahr (%)". Tables, Graphs and Maps Interface (TGM). eurostat. 2013. Hozzáférés: 2015. július 17..
- ↑ "Bruttoverschuldung des Staates: jährliche Daten – Code: teina225". Eurostat. 2015-00-00. Hozzáférés: 2015-07-17.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Griechenlands Preise fallen gefährlich: In Griechenland droht eine Spirale der Deflation". ZEIT ONLINE. 2014. március 10. Hozzáférés: 2015. július 17..
- ↑ Kentikelenis, Alexander et al.: Greece's health crisis: from austerity to denialism, The Lancet, Volume 383 , Issue 9918 , 748 – 753, 22. Februar 2014
- ↑ "Sajtóközlemény, 2015. július 12". 2017. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 17..
- ↑ Nadine Oberhuber und Hannes Leitlein:"Das Wichtigste zum Eurogipfel" Die Zeit online vom 13. Juli 2015
- ↑ Steven Erlanger "Deal on Greek Debt Crisis Exposes Europe’s Deepening Fissures" New York Times, 2015. július 13.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Griechische Staatsschuldenkrise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Karyotis, Georgios; Gerodimos, Roman (2015), The Politics of Extreme Austerity: Greece in the Eurozone Crisis, Basingstoke: Palgrave Macmillan, ISBN 978-1-137-36922-2
- Blustein, Paul (2015. április 7.), Laid Low: The IMF, the Euro Zone and the First Rescue of Greece (PDF), CIGI Papers Series, CIGI, hozzáférés: 2015. április 18..
- Orphanides, Athanasios (2015. október 19.), The Euro Area Crisis Five Years After the Original Sin, MIT Sloan Research Paper, MIT Sloan School of Management, doi:10.2139/ssrn.2676103, hdl:10419/293767, S2CID 155246890, SSRN 2676103.
- Schadler, Susan (2013. október), Unsustainable debt and political economy of lending; constraining the IMF's role in sovereign debt crises (PDF), CIGI Papers Series, CIGI, hozzáférés: 2015. augusztus 19..
- Dalakoglou, Dimitris (2012). "The crisis before the crisis". Social Justice. 39 (1): 24–42. Hozzáférés: 2013. november 11..
- Dalakoglou, Dimitris (2014). Crisis-scapes: Athens and Beyond. Athens, Brighton: ESRC. ISBN 978-1-938660-15-3.
- Janssen, Ronald (2010. július). "Greece and the IMF: Who Exactly is Being Saved?" (PDF). Washington, DC: CEPR. Hozzáférés: 2013. november 11..
{{cite journal}}: Cite journal requires|journal=(súgó) - Pasiouras, Fotios (2012). Greek Banking: From the Pre-Euro Reforms to the Financial Crisis and Beyond. Basingstoke: Palgrave Macmillan. doi:10.1057/9781137271570. ISBN 978-0-230-35608-5.
- Hyppolite, Paul-Adrien (2016. május), Towards a Theory on the Causes of the Greek Depression: An Investigation of National Balance Sheet Data (1997–2014) (PDF), ELIAMEP: Crisis Observatory, hozzáférés: 2016. június 2.
{{citation}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link). - Takagi, Shinji (2016. július 8.), The IMF and the Crises in Greece, Ireland, and Portugal: An Evaluation by the Independent Evaluation Office (PDF), Independent Evaluation Office of the International Monetary Fund, hozzáférés: 2016. július 28..
- Kazamias, Alexander (2018). "The Political Effects of the Greek Economic Crisis: The Collapse of the Old Party System", in Vassilis Fouskas and Costas Dimoulas (eds), Greece in the 21st Century: The Politics and Economics of a Crisis. London: Routledge. 163–186. o. ISBN 9781857438673.
- Reinhart, Carmen M.; Trebesch, Christoph (2015), The pitfalls of external dependence: Greece, 1829-2015 (PDF), Brookings Papers on Economic Activity, hozzáférés: 2016. szeptember 26..
- Baldwin, Richard; Giavazzi, Francesco, eds. (2015. szeptember 7.), The Eurozone Crisis: A Consensus View of the Causes and a Few Possible Solutions, VoxEU, CEPR Press, hozzáférés: 2016. szeptember 26. Archiválva 2022. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
