Gárdonyi Zoltán (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Gárdonyi Zoltán (egyértelműsítő lap).
Gárdonyi Zoltán
Született 1906. április 25.[1][2][3][4]
Budapest[5]
Elhunyt 1986. június 27. (80 évesen)[1][3][4]
Herford[6]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Gárdonyi Zoltán (Budapest, 1906. április 25. – Herford, 1986. június 27.) zeneszerző, zenetudós, egyetemi tanár. Fia Gárdonyi Zsolt, testvére Csapodiné Gárdonyi Klára irodalomtörténész.

Életpályája[szerkesztés]

1906. április 25-én született Budapesten, zenekedvelő-zenész családban Gárdonyi Albert (1874–1946) és Weigl Mária Hermina (1880–1969)[7] gyermekeként.[8] Apja neves történész, a Fővárosi Levéltár igazgatója volt, aki amatőrként gyakran hegedült, és egész életében teljes odaadással támogatta fia zenei tehetségének kibontakozását. Anyja 1903-ban a budapesti Zeneakadémián az egykori Liszt-tanítvány, Thomán István osztályában Bartók Béla évfolyamtársaként szerzett diplomát.

Gárdonyi Zoltán képességei nemcsak a zene területén mutatkoztak meg, 17 évesen korengedménnyel, az utolsó két évet összevonva érettségizett, így 1923 őszétől Kodály Zoltán tanítványa lett a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán. Budapesti diplomája után 1927-től Berlinben a Friedrich Wilhelm Egyetem zenetudományi szakán Arnold Schering és Erich von Hornbostel vezetésével zenetörténeti és etnomuzikológiai tanulmányokat folytatott, majd ezzel párhuzamosan 1928–1930 között a berlini Hochschule für Musik zeneszerzés tanszakán Paul Hindemith növendéke volt. 1931-ben doktorált Berlinben, disszertációja világszerte elsőként Liszt Ferenc zenéjével foglalkozott.

1931-től 1941-ig Sopronban az Evangélikus Tanítóképző Intézet tanára volt. Hét éven át, 1931-től 1938-ig vezette a soproni Liszt Ferenc Zeneegyesületet, szimfonikus zenekari hangversenyeinek szólistái között volt Fischer Annie is.1941 és 1969 között Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított professzori kinevezéssel, ahol 1946-tól 1948-ig a protestáns egyházzenei tanszéket is vezette. Ennek megszüntetése után évekig csak melléktárgyakat taníthatott, és újságcikkekben műveit is támadták, de megbélyegzése ellenére elkötelezett híve maradt a protestáns egyházzene felemelésének.

1949–1953 között a budapesti Református Teológiai Akadémián az egyházi ének-zene tárgyat is oktatta, majd 1959-ben az ő szerkesztésében jelent meg az első országos használatra szánt Református Korálkönyv. Hosszú évekig tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Kodály Zoltán vezette Zenetudományi Bizottságának. Számos egykori tanítványa a magyar zenei élet közismert személyisége lett (többek között Eckhardt Mária, Hamburger Klára, Szokolay Sándor, Komlós Katalin, Berkesi Sándor és Berlász Melinda).

Gárdonyi Zoltán 1972-től családjával együtt Nyugat-Németországban élt és a vesztfáliai Herfordban hunyt el 80 évesen, 1986. június 27-én.

Zeneszerzői és tudományos életművét 2016-ban Magyar Örökség Díjjal ismerték el.

Munkássága[szerkesztés]

Életműve számos egyházzenei műfajt, zenekari műveket, kórus- és kamarazenét, orgona- és vokális műveket, pedagógiai célzatú kompozíciókat, valamint zenetudományi publikációkat foglal magába. Kutatásainak köszönhetően újszerű, mélyreható betekintést nyerhetünk Bach és Liszt zenéjébe. Kompozíciói számos CD-felvételen jelentek meg Magyarországon, Németországban és Svédországban.

Tanulmányai, könyvei és kiadványai[szerkesztés]

  • A zenei formák világa,1949
  • Distanciaelvű jelenségek Liszt zenéjében, 1955
  • Elemző formatan, 1963, 1979 ISBN 963 330 246 3
  • Nationale Thematik in der Musik F. Liszts bis 1848, 1963
  • Johann Sebastian Bach ellenpont-művészetének alapjai, 1967
  • Neue Tonleiter- und Sequenztypen in den Frühwerken F. Liszts, 1969
  • Johann Sebastian Bach kánon- és fúgaszerkesztő művészete, 1972
  • Neue Ordnungsprinzipien der Tonhöhen in Liszts Frühwerken, 1978
  • Elemző formatan. A bécsi klasszikusok formavilága; bőv., átdolg. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1979
  • Liszt Ferenc orgonazenéje, 1984
  • Zur Kanontechnik J. S. Bachs, 1986
  • Szelényi Istvánnal közösen számos Liszt zongoraművet adott közre, együtt szerkesztették az új Liszt-összkiadás (Neue Liszt Ausgabe) első sorozatát (Werke für Klavier zu zwei Händen).

Alkotó lendülete Németországban sem tört meg, nagyszabású művek születtek életének utolsó másfél évtizedében is:

  • Memento (Gályarab-kantáta, 1975)
  • Meditatio in memoriam Zoltán Kodály (orgona, 1972/1982)
  • Bethlen Gábor éneke (vegyeskar, trombita, 3 harsona / vegyeskar, orgona, 1980)
  • Harmadik orgonaszonáta (1983)
  • Bipartita (két orgonára, 1983)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  5. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. ↑ Weigl Mária Hermina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 300/1969. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  8. ↑ Gárdonyi Albert és Weigl Mária Hermina házassági bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1168/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Karasszon Dezső: Gárdonyi Zoltán; Mágus, Budapest, 1999 (Magyar zeneszerzők)
  • Nemzedékről nemzedékre. Tanulmányok, visszaemlékezések Gárdonyi Zoltán születésének 110. évfordulója és Gárdonyi Zsolt 70. születésnapja tiszteletére; szerk. Szabó Balázs; Kálvin, Budapest, 2016
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gárdonyi_Zoltán_(zeneszerző)&oldid=25816762”