Fuorn-hágó
Ofen-hágó (Fuorn-hágó) (Ofenpass / Pass dal Fuorn) | |
Kilátás az Ofen-hágóról a Svájci Nemzeti Park felé | |
Földrajzi adatok | |
Országok | Svájc |
Fekvése | északnyugat – délkelet |
Legmagasabb pont | 2149 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 38′ 23″, k. h. 10° 17′ 33″46.639722°N 10.292500°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 23″, k. h. 10° 17′ 33″46.639722°N 10.292500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ofen-hágó (Fuorn-hágó) témájú médiaállományokat. |
A Fuorn – közismertebb német nevén Ofen-hágó (Ofenpass), rétoromán nyelven Pass dal Fuorn – egy 2149 méter tengerszint feletti magasságban kialakított közúti összeköttetés a svájci Graubünden kantonban, az engadini Zernec és a Münster-völgyön (Müstair-völgyön) át az olaszországi Val Venosta (német nevén Vinschgau) völgyek között.
A nyugati oldalán Zernecből kiinduló, jó minőségű B-28 jelzésű hágóút északról a mintegy 19 km-re fekvő hágócsúcsig a Schweizer Nationalparkot határolja. A nemzeti parkkal szembeni oldalon található pihenőhelytől vezet út a mintegy 7,1 km-re fekvő Munt-la-Shera alagúthoz, amelyen át az olaszországi Livigno érhető el. Az 1774-ből származó Atlass Tyrilensis szerint a hágó a münster-völgy]i Tschierv falu határához tartozott, akkori elnevezése Tschierver Jochl volt. A hágó és hágóút a történelem során mindenkor fontos közúti kapcsolat volt a svájci Engadin-völgy és az olaszországi (korábban ausztriai) Val Venosta (Vinschgau) nevű térségek között.
Látnivalók
[szerkesztés]Források és irodalom
[szerkesztés]- Steffan Bruns: Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel, 1 - 4. k. - Selbstverlag
- Steffan Bruns: ALPENPÄSSE - Geschichte der alpinen Passübergänge. Vom Inn zum Gardasee (Bd.3, S.53). 1 Auflage. 3, L. Staackmann Verlag KG, München 2010, ISBN 978-3-88675-273-7, S. 53.
- Hans Stäbler: Bergbau am Ofenpass. In: Bergknappe - Mitteilungen Nr. 7 des Vereins der Freunde des Bergbaus in Graubünden, Heft 3-4/1978, S. 7-12
- Inventar historischer Verkehrswege im Kanton Graubünden, Strecke GR 65 Zernez - Sta. Maria (- Glurns / - Bormio); Ofenpass (Abruf 3. Januar 2014)
- Nemeskényi Antal: EURÓPA (Kontinensről kontinensre - Kossuth K. Bp. 2000 - ISBN 963 09 4176 7
- Müstair (település) - a Historishen Lexikon der Schweiz
- I. Müller: Gesch. des Klosters - Müstair, 1978
- P. Nolfi: Das bündner. Münstertal, 31980 (1958)
- C. Foffa: M., 2003
- Fajth Tibor: Svájc - Panoráma Utikönyv 1973 - P-75095-i-7376
- A világ természeti csodái és kultúrkincsei 2. k. 35/p. 226 - Bp. Officina K. - ISBN 963-367-272-4
- J. B. Duroselle: Európa népeinek története - Bp. Officina Nova K. 1990 - ISBN 963 8185 66 X
- Marianne Bernhard: Kolostorok - Impresszum K. 1998. - ISBN 963-85913-3-1
- Stefano Ardito: ALPOK túrázóknak (1995)2005.II.átd.k. - Gabo Kiadó - ISBN 963 7318 16 X