Friuli hercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friuli hercegség Italiában (750 körül).

A Friuli hercegség az egyik legnagyobb területű és legbefolyásosabb lombard hercegség volt a kora középkorban és ezt alapították legelőször a lombardok Itáliába költözésükkor. Ez a terület fontos ütköző zónaként működött az Itáliai Lombard Királyság és az avarok, illetve a szlávok között. A többi nagyobb hercegséggel együtt -Spoleto, Benevento és Trent- Friuli urai is gyakran érezték magukat függetlennek a központi hatalomtól és többször lázadtak, próbálták lerázni magukról a Páviából irányító királyi erőt; a tartomány erejét mutatja, hogy sokszor a friuli hercegeket választották királyukká a lombardok.

A Friuli (Velence) tartomány volt az első terület, melyet a lombardok Alboin vezetésével 568-ban elfoglaltak Itáliában. Mielőtt folytatták volna a behatolásukat a félsziget további részeire, Alboin unokaöccsét, I. Gisulfot helyezte a terület kormányzásának az élére, egyben megengedte neki, hogy válasszon a nemesi családok (vagy/és faras-ok ?) közül, melyekkel letelepülne az új tartományban. Az eredeti északi és keleti hercegségi határok a Karni-Alpok és a Júliai-Alpok voltak, ezen irányokból alig, vagy csak nagyon nehezen megközelíthető a terület. Délen a Ravennai Exarchátus határolta a hercegséget, ahol először még nem volt a tengeri kijáratuk, azt csak később szereztek meg; e déli határ síkságán lehetett könnyen eljutni Pannoniába, ahonnan a rabló, fosztogató, vagy a megszálló ellenséges csapatok érkezhettek, úgymint a horvátok, az avarok, majd a magyarok. A nyugati határt eredetileg nem jelölték ki, amíg a további hódítások során létre nem hozták a Ceneda hercegséget, amely a Tagliamento folyón túl, a Livenza és a Piave folyók között terült el. A tartomány eredeti fővárosa a római korban Aquileia volt, de a lombardok fővárosa Friuliban Forum Julii lett, későbbi nevén Cividale del Friuli.

615-ben Concordiát foglalták el, majd 642-ben Opitergiumot a lombardok, a hercegség kiterjesztette fennhatóságát dél felé az Exarchátus ellenében. 663-ban Cividale városát és környékét rövid időre elfoglalták az avarok, de I. Grimoald Benevento hercege visszafoglalta azt. A 774-es páviai ostrom és csata után Nagy Károly frank király a behódoló Hrodgaud hercegnek megengedte, hogy megtartsa hercegségét. Amikor azonban Hrodgaud fellázadt és megölték a 776-os csatában, Nagy Károly Macariust tette a helyébe. A lombard hercegség frank uralom alatt 828-ig még tovább létezett, amikor is felbomlott, mert megyéit felosztották a környező uralkodók között. Ezt később átgondolták a frank vezetők és Friuli Őrgrófság (Friuli March) néven újjászervezték 846-ban a területet.

Friuli hercegek[szerkesztés]

Lombard hercegek[szerkesztés]

  • 568–c.584 Grasulf I
  • 568/c.584–590 Gisulf I
  • 590–610 Gisulf II
  • 610–617 Tasso
  • 610–617 Kakko
  • 617–651 Grasulf II
  • 651–663 Ago
  • 663–666 Lupus
  • 666- Arnefrid
  • 666–678 Wechtar
  • 678–??? Landar
  •  ???–694 Rodoald
  • 694- Ansfrid
  • 694–705 Ado
  • 705- Ferdulf
  • 705–706 Corvulus
  • 706–739 Pemmo
  • 739–744 Ratchis, egyben lombard király is
  • 744–749 Aistulf, egyben lombard király is
  • 749–751 Anselm (d.806)
  • 751–774 Peter
  • 774–776 Hrodgaud

Frank hercegek[szerkesztés]

  • 776–787 Marcarius
  • 789–799 Eric
  • 799–808 Hunfrid
  • 808–817 Aio
  • 817–819 Cadalaus
  • 819–828 Balderic

Frank őrgrófok[szerkesztés]

  • 846–863 Eberhard (egyben Foroiuli hercege)
  • 863–874 Unroch (III)
  • 874–890 Berengar, egyben Német-Római császár
  • 891–896 Walfred

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Duchy_of_Friuli című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Ducato_del_Friuli című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés]