Friedrich Justin Bertuch
| Friedrich Justin Bertuch | |
 | |
| Született | 1747. szeptember 30.[1][2][3][4][5] Weimar[6] |
| Elhunyt | 1822. április 3. (74 évesen)[1][4][5] Weimar |
| Állampolgársága | Szász–Weimar–Eisenach |
| Gyermekei | Carl Bertuch |
| Szülei | Justinus Bertuch |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Weimar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Justin Bertuch témájú médiaállományokat. | |
Friedrich Justin Bertuch (Weimar, 1747. szeptember 30. – Weimar, 1822. április 3.) német könyvkereskedő, író és fordító.
Életútja
[szerkesztés]Jénában teológiát és jogot hallgatott, majd a dán követ fiainak nevelője lett Madridban, ahol a spanyol nyelvet és irodalmat behatóan tanulmányozta. Hazatérve, Károly Ágost herceg igen pártfogolta a művelt és munkás férfiút és 1775-ben titkárává nevezte ki. Nagy vállalatai: Allgemeine Literatur-Zeitung (Jéna, 1785-től); Journal des Luxus und der Moden (1786); Bilderbuch für Kinder (1790-től 190 füzet) irodalom- és műveltségtörténeti szempontból igen fontosak. Az 1789-ben alapított Industrie-Comptoirból lett 1804-ben a földrajzi intézet, melynek kiadványai (főleg a Weiland-féle Atlas és a Geographische Ephemeriden 1798-tól) Németországban korszakot alkotnak a földrajzi tudomány terén. Szintén korszakot alkotnak a spanyol és portugál irodalom ismertetését célzó művei: Magazin der spanischen und portugiesischen Literatur (1780, 3 kötet) valamint fordításai: Spanyol és portugál drámák (1782), Don Quijote (1775). Saját drámái és egyéb költői művei jelentéktelenek. Említést érdemel, hogy Elfride című szomorújátékát (1775) Dugonics András Kun László címmel magyarosította.[7]
1792-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[8]
Magyarul
[szerkesztés]- Elfridé, vagy-is a' szépség áldozattyai. Szomoru játék, három felvonásokban; szabadon ford. németből K. Boér Sándor; Hochmeister Márton, Kolozsvár, 1793
- Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére. 1.; ford. Márton József; új, bőv. kiad.; Pichner Ny., Bécs, 1805
Források
[szerkesztés]- Bertuch. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- Jutta Heinz: Ueber die Mittel Naturgeschichte gemeinnütziger zu machen (1799). Bertuchs Entwurf eines populärwissenschaftlichen Forschungs- und Verlagsprogramms. In: Gerhard R. Kaiser, Siegfried Seifert (Hrsg.): Friedrich Justin Bertuch (1747–1822). Verleger, Schriftsteller und Unternehmer im klassischen Weimar. Tübingen 2000, S. 659–671. (Online-Publikation im Goethezeitportal; PDF, 132 kB). (németül)
- Adolph Kohut: Friedrich Justus Bertuch. Mit 4 ungedruckten Briefen Bertuchs. In: Nord und Süd. Eine deutsche Monatsschrift. 83. Band. 1897, S. 73–83. Digitalisat (németül)
- Kurt Schreinert: Bertuch, Friedrich Justin. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 2, Duncker & Humblot, Berlin 1955, ISBN 3-428-00183-4, S. 171–173 (Digitalisat). (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ berlini Művészeti Akadémia. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- 1 2 Brockhaus Enzyklopädie (német nyelven). Brockhaus. F.A. Brockhaus, 1796
- 1 2 Geographicus Rare Antique Maps biographical dictionary of cartographers (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 8.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ V. ö. e darab kiadását Heinrich Gusztáv-tól (1885, a bevezetésben).
- ↑ A Leopoldina tagkönyvtára
