Ugrás a tartalomhoz

Fran Tućan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fran Tućan
Született1878. szeptember 26.[1]
Divuša
Elhunyt1954. július 22. (75 évesen)[1]
Zágráb
Állampolgársága
Foglalkozásamineralógus
SablonWikidataSegítség

Fran Tućan (Divuša, 1878. szeptember 26.Zágráb, 1954. július 22.),[2] horvát mineralógus, petrográfus, egyetemi tanár, akadémikus, író, költő, a Matica hrvatska elnöke.

Élete

[szerkesztés]

Az általános iskolát szülőfalujában, Divušán végezte. A középiskola elvégzése után a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán természettudományokat tanult. 1905-ben doktorált tudományos példaképe, Mijo Kišpatić professzor irányítása alatt, a „Pegmatiti u kristaličinom kamenju Moslavačke gore” (Pegmatitás a moslavačka gorai kristálykövekben) című disszertációjával.[3] Ugyanebben az évben a zágrábi Nemzeti Múzeum Ásvány- és Kőzettani Osztályának kurátora lett.[2] Kišpatić professzor 1918-as nyugdíjba vonulása után a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karának tanára lett, ahol kőzettannal kapcsolatos tárgyakat tanított. A következő évben rendes tanári kinevezést kapott.[2] Horvátország oktatási és vallásügyi biztosává nevezték ki.[2] 1930-ban a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia állandó tagjává választották. A második világháború idején, 1942-től 1945-ig nyugdíjazták és fogolytáborban tartották fogva.[2] A háború után visszatért az egyetemre, és az újonnan alapított zágrábi Természettudományi és Matematikai Kar első dékánja lett.[3]

Munkássága

[szerkesztés]

Természettudósként

[szerkesztés]

Pályája nagy részét a bauxit, a mészkő és a terra rossa tanulmányozásának szentelte.[2] Terra rossa kutatásai alapján felvázolta az eredetére vonatkozó elméletét. Ezen elmélet szerint a terra rossa a karbonátos kőzetek oldhatatlan maradéka, a bauxit pedig fosszilis vörös ásvány. Horvátország mészköveit és dolomitjait is kutatta. Kutatásait a „Die Kalk-steino und Dolomite des Kroat” című könyvben publikálta. A „Karstgebietes” című műve 1911-ben jelent meg. 1915-től 1919-ig, valamint 1945-től 1954-ben bekövetkezett haláláig a „Priroda” című folyóiratot szerkesztette.[2] Több mint 60 tudományos és 80 népszerű tudományos dolgozatot, hat középiskolai és két egyetemi tankönyvet írt.

Irodalmi munkássága

[szerkesztés]

Ő a szerzője a „Pobratim” folyóiratban 1898-ban megjelent „Na Uni” című versnek és a „Sa sela” című novellagyűjteménynek is, amelyet F. Borivoj álnéven adott ki. Alkalmi cikkeket, útleírásokat, szépirodalmi és színházi ismertetőket is írt.[2]

Főbb művei

[szerkesztés]

Könyvek és kiadványok

[szerkesztés]
  • Pegmatit u kristaliničnom kamenju Moslavačke gore (1904.), disszertáció
  • Naše kamenje (1907.)
  • Naše rudno blago (1919.)
  • Po Makedoniji (1921.)
  • Opća mineralogija (1928.)
  • Specijalna mineralogija (1930.)
  • Po našem jugu (1931.)
  • Među mineralima i stijenama: sa 80 slika u tekstu (1934.)
  • Slovenska u jugoslavenska svijest kod Hrvata (1936.)
  • Rudno blago Jugoslavije (1938.)
  • Mineralogija geologija : za VII. razred srednjih škola (1941.)
  • Fosilni ugljen (1946.)
  • Prinos poznavanju mineraloško-petrografskih prilika jugoistočne Makedonije (1949.)

Fontosabb tudományos cikkei

[szerkesztés]
  • Koloidi u rudstvu (1912.)
  • Beitrage zur petrographischen Kenntnis der Fruška gora in Kroatien u Glasniku hrvatskog prirodoslovnog društva (1914.)
  • Mineralosko-petrografska proučavanja u kristalastom masivu između Prilepa i Kajmakčalana u Glasniku Skopskog naučnog društva (1926.)
  • O lilčkim boksitima (1. boksit od Skočaja, 2. boksit od Vraca, 3. boksit od Rudopolja, 4. boksit od Teslića kod Rudenice, 5. boksit od Grgina brijega, 6. boksit iz Mazina) u Rudarsko topioničkom vesniku (1936.)
  • Nekoliko pogleda na postanak i starost serpentinskih stijena u Jugoslaviji u Hrvatskog geografskom glasniku (1939.)
  • Prinos poznavanju mineraloško-petrografskih prilika jugoistočne Makedonije u Radu Jugoslavenske akademije (1949.)

Tisztségek és tagságok

[szerkesztés]
  • A Horvát Természettudományi Társaság elnöke
  • A Matica hrvatska elnöke
  • A Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia tagja
  • A Cseh Ásványtani Társaság tagja
  • A Francia Ásványtani Társaság tagja

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Tudományos közreműködésének köszönhetően Miroslav Karsulin professzor róla nevezte el a tukanit nevű ásványt.
  • A Horvát Köztársaság Tudományos Bizottsága 1987 óta ítéli oda a Fran Tućan-díjat a tudomány népszerűsítéséért.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  2. a b c d e f g h i Hrvatska enciklopedija
  3. a b Babić

Források

[szerkesztés]
  • Babić: B. Babić: Dr. Fran Tućan. Geološki vjesnik, 8. sz. (1954) 241–246. o.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fran Tućan című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.