François-Joseph Fétis
| François-Joseph Fétis | |
 | |
| Született | 1784. március 25.[1][2][3][4][5] Mons[6] |
| Elhunyt | 1871. március 26. (87 évesen)[1][2][3][4][5] Brüsszel[6] |
| Állampolgársága | belga (1830–) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Párizsi Konzervatórium |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Brussels Cemetery |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység |
|
 | |
| François-Joseph Fétis aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz François-Joseph Fétis témájú médiaállományokat. | |
François-Joseph Fétis (Mons, 1784. március 25. – Brüsszel, 1871. március 26.) vallon zenetudós, zeneszerző és iskolaigazgató.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Orgonista fiaként született. Zongorázni és hegedülni tanult, hétévesen már komponált, kilencéves korában templomban orgonált. A párizsi Conservatioire-on Boieldieu-nél zongorát és Reyernél összhangzattant tanult 1813-ig.
1806-ban feleségül vette Pierre-François-Joseph Robert jogász-politikusnak, Danton titkárának és a vallon arisztokrata családból származó Louise-Félicité de Kéralio írónő-műfordítónak a lányát, majd a pár az Ardennekbe vonult vissza, ahol Fétis zenetörténeti kutatásokat folytatott. Ekkor kezdte el írni monumentális zenei „lexikonát”, a Biographie universelle des musiciens et bibliographie générale de la musique-ot, a történelmi információk és anekdoták igazi kincsestárát, amely csak 1835 és 1844 között jelent meg Párizsban, nyolc kötetben.
1813-ban először orgonistának nevezték ki a douai-i Szent Péter-templomba, majd a helyi iskola zenetanárának is. Ezekben az években összeállított egy módszertant az ének és egyet a harmónia oktatására.
1821-ben zeneszerzéstanárként tért vissza a Conservatoire-ba. 1827-ben ugyanitt könyvtárossá nevezték ki. Ebben az évben megalapította a Revue musicale című folyóiratot, az első komoly francia zenei periodikát. A lap 1835-ben összeolvadt a Gazette musicale-lal. Ugyanakkor együttműködött olyan újságokkal, mint a Temps és a National.[7]
1833-tól I. Lipót kívánságára a brüsszeli konzervatórium igazgatója volt. Utódja Françoise-Auguste Gevaert lett. Ugyanakkor a belga királyi kápolna zenei vezetőjének tisztjét is ellátta. 1844-ben egy összhangzattana jelent meg a francia fővárosban.
1866-ban meghalt a felesége. Fétis visszavonult a brüsszeli társasági élettől, és lemondott a királyi udvarban betöltött tisztségéről. 1869 és ’76 között jelent meg – szintén Párizsban – ötkötetes zenetörténete, az Historie générale de la musique.
Komponált két- és négykezest zongorára; szonátát hegedűre; szimfóniát; szimfonikus fantáziát szimfonikus zenekar számára; koncertnyitányt; rekviemet; románcokat; nyolc operát. Az e-moll hangnemű Aria di Chiesát egyes zenetudósok neki tulajdonítják, a többség azonban Alessandro Stradellának (mások meg Louis Niedermeyernek). Több, mások neve alatt komponált műve is megjelent.
Tanítványai között volt Luigi Agnesi, Jean-Delphin Alard, Juan Crisóstomo de Arriaga, Louise Bertin, Guillermo Morphy, William Cusins, Julius Eichberg, Ferdinand Hérold, Frantz Jehin-Prume, Jacques-Nicolas Lemmens, Adolphe Samuel és Charles-Marie Widor.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. május 2.
- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "International Music Score Library Project". International Music Score Library Project. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Archivio Storico Ricordi". Hozzáférés: 2020. december 3.
- ↑ A.Della Corte e G.M.Gatti, Dizionario di musica, Paravia, 1956, 221–222. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dictionnaire de la musique. La musique des origines à nos jours [...] direction [...] Marc Vignal. Paris, 1992. Larousse. ISBN 203511314-8
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Biographie universelle des musiciens (második kiadás) a Google Könyvekben :
- 1860. évfolyam 1. szám (478 oldal) Aaron–Bohrer (+ 2. évfolyam)
- 2. kötet, 1861 (484 oldal) Boildieu – Derossi (+ 1. évf.)
- 1862. évf. 3. kötet (480 oldal) Désargus – Kertek
- 4. kötet, 1862 (491 oldal) Gibbons – Kazynski
- 5. kötet, 1863 (480 oldal) Kechlina – Martini (+ 6. évf.)
- 1864. évf. 6. kötet (496 oldal) Martini, leP – Pérolle (+ 5. évf.)
- 1864. évf. 7. kötet (548 oldal) Perotti – Scultetus (+ 8. évf.)
- 1865. évfolyam 8. szám (527 oldal) Sebastiani – Zyka (+ 7. évfolyam)
- Biographie universelle des musiciens (Arthur Pougin kiegészítése) a Google Könyvekben :
- 1878 1. évf. (480 oldal) Abadie – Holmes
- 1880. évfolyam 2. szám (691 oldal) Holmes, Mlle Augusta – Zwingli
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a François-Joseph Fétis című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
