Flame war
A flame war (angolból, szó szerinti jelentése: „lángháború”) egy olyan folyamat, mely során szándékosan sértő, ellenséges, offtopic (témához nem kapcsolódó) hozzászólásokat küldenek egy nyilvános (általában internetes) fórumra. Az ok általában olyan téma, mely erősen polarizálja (megosztja) a közösséget, mint amilyen a politika, vallás, filozófia, de gyakran lényegtelennek látszó nézetkülönbségek is torkollhatnak ilyen verbális háborúba. Flame-ek küldése homlokegyenest ellenkezik a Netikett elveivel, és az internetes közösség tagjaiban is ellenérzést vált ki.
Jelentése
[szerkesztés]A „flame” szó ebben az esetben arra utal, hogy az illető szándékosan olyan megjegyzéseket ír amitől a vitapartnerei idegesek lesznek, ami provokálja az agresszív válaszokat: ami „felszítja a tüzet”. (Az ilyen szándékosan vitát szító magatartást „flaming”-nek nevezik angol nyelvterületen.)
A kifejezés bizonyos fokig elavult, és helyét a 2010-es évektől részben átvette a trollkodás („trolling”), mely a flamingnél tágabban értelmezett jelentéstartalommal a teljes provokatív, vitagerjesztő magatartást írja le, nem csak magát a konkrét vita közbeni viselkedést; a gyakorlati viták során a két kifejezés szinte ugyanazt a jelenséget tükrözi.
Okai
[szerkesztés]Több szociális viselkedéssel foglalkozó kutató vizsgálta a jelenséget, és több eltérő elmélettel is előálltak.[1] Ilyen például az elszemélytelenítés illetve az empátia (szándékos vagy akaratlan) csökkenése („online disinhibition effect”),[2][3][4] az alkalmazkodás a vélt normákhoz,[5][6] a szemtől–szembe kommunikáció hiányából fakadó félreértések,[7][8][9] vagy az öntudatlan elutasítás, amikor a vitapartner elméje akaratlanul elutasítja azon tényeket, melyek ellentmondanak az általa vélt képnek.
Megjelenése a populáris kultúrában
[szerkesztés]A jelenségről a collegehumor.com készített dalt We Didn't Start The Flame War címen, amelyik bemutatja, miről is szól a flame war.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ P.J. Moor, A. Heuvelman and R. Verleur (2010). „Flaming on YouTube”. Computers in Human Behavior 26, 1536–1546. o.
- ↑ S. Kiesler, J. Siegel and T.W. McGuire (1984). „Social psychological aspects of computer-mediated communication”. American Psychologist 39, 1123–1134. o. DOI:10.1037/0003-066X.39.10.1123.
- ↑ S. Kiesler, D. Zubrow, A.M. Moses and V. Geller (1985). „Affect in computer-mediated communication: an experiment in synchronous terminal-to-terminal discussion”. Human-Computer Interaction 1, 77–104. o.
- ↑ S. Kiesler and L. Sproull (1992). „Group decision making and communication technology”. Organization Behavior and Human Decision Processes 52, 96–123. o.
- ↑ M. Lea, T. O'Shea, P. Fung and R. Spears (1992). „'Flaming' in Computer-Mediated Communication: observation, explanations, implications”. Contexts of Computer-Mediated Communication, 89–112. o.
- ↑ P.J. Moor (2007). „Conforming to the Flaming Norm in the Online Commenting Situation”.
- ↑ Thompsen, P.A. (1994). „An Episode of Flaming: a Creative Narrative”. ETC: A Review of General Semantics 51, 51–72. o.
- ↑ H. McKee (2002). „"YOUR VIEWS SHOWED TRUE IGNORANCE!!!": (mis)communication in an online interracial discussion forum”. Computers and Composition 19, 411–434. o.
- ↑ J. Kruger, J. Parker, Z. Ng and N. Epley (2005). „Egocentrism over e-mail: can we communicate as well as we think?”. Journal of Personality and Social Psychology 89, 925–936. o.
