Filozófiai Írók Tára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Filozófiai Írók Tára
(könyvsorozat)
Platon válogatott művei. III. kötet
Platon válogatott művei. III. kötet

Szerzőtöbb szerző
Első kiadásának időpontja18811918
Nyelvmagyar
Témakörfilozófia
Részei29 kötet
Kiadás
Magyar kiadásFranklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
Schwegler Albert. A bölcselet története

A Filozófiai Írók Tára egy 19. század végi – 20. század eleji magyar filozófiai könyvsorozat. Kötetei a következők voltak:

  • I. Descartes. I. Értekezés az értelem helyes használatának s a tudományos igazságok kutatásának módszeréről. II. Elmélkedések a metafizikáról. Ford. s magyarázatokkal ellátta Alexander Bernát. (VIII. 180 l.) 1881
  • II. Schopenhauer. I. A halálról. – II. A faj élete. – III. A tulajdonságok öröklése. – IV. A nemi szerelem metafizikája. – Az élethez való akarat igenléséről. – VI. Az élet semmiségéről és gyötrelméről. Ford. és magyarázatokkal ellátta Bánóczi József. (VIII. 142 l.) 1882
  • III. Hume. Vizsgálódás az emberi értelemről. Ford. és magy. ellátta Alexander Bernát. (VI. 195 l.) 1882
  • IV. Taine. Francziaország klasszikus filozófusai a XIX. században. Ford. Péterfy Jenő. (XV, 208 l.) 1884
  • V. Alexander Bernát. A XIX. század pesszimizmusa. (Schopenhauer és Hartmann.) A magy. tudományos Akadémia által a Gorove-díjjal jutalmazott pályamű. (152 l.) 1884
  • VI. Erdélyi János. A bölcsészet Magyarországon. (VIII, 156 l.) 1884
  • VII. Bacon. A novum organum első része. Ford. és magyarázatokkal ellátta Balogh Ármin. (156 l.) 1885
  • VIII. kötet. Kant prolegomenái minden leendő metafizikához, mely tudományként fog szerepelhetni. Ford. és bevezetéssel ellátta Alexander Bernát. (XIII és 124 l.) Bpest, 1897. uo.
  • IX. kötet. Kant. A tiszta ész kritikája. Forditották és magyarázták Alexander Bernát és Bánóczi József. (XVIII és 693 l.) Bpest, 1892. uo.
  • X. kötet. Platon válogatott művei. I. kötet. Gorgias. Philebos. Görögből forditotta s bevezetéssel ellátta Péterffy Jenő. (198 l.) Bpest, 1893. uo.
  • XI. kötet. Platon válogatott művei. II. kötet. – Euthyphron. Sokrates védekezése. Kriton. Paidon. Görögből forditotta, bevezetésekkel ellátta Gyomlay Gyula. Bpest, 1893. uo.
  • XII. kötet. Diderot válogatott filozófiai művei. I. Forditotta Kohu Samu. Bevezetéssel ellátta Alexander Bernát. (145 l.) Bpest, 1896. uo.
  • XIII. kötet. Diderot válogatott filozófiai művei. II. Forditotta és bevezetéssel, magyarázatokkal ellátta Alexander Bernát. (VIII és 355 l.) Bpest, 1900. uo.
  • XIV. kötet. Sebestyén Károly. A görög gondolkodás kezdete Thalestől Sokratesig. Az összes töredékek forditásával. (233 l.) Bpest, 1898. uo.
  • XV. kötet. Alexander Bernát: Diderot-tanulmányok. (XVI és 259 l.) Bpest, 1900. uo.
  • XVI. kötet. Sebestyén Károly. A cinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből. (193 l.) 1902
  • XVII. kötet. Schopenhauer. Az akarat szabadságáról. Fordította és magyarázatokkal ellátta Kelen F. (126 l.) 1903
  • XVIII. kötet. Spinoza. Tractatus theologico-politicus. Fordították, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátták. Posch Árpád és Rencz János dr. (350 l.) 1903
  • XIX. kötet. Schwegler Albert. A bölcselet története. A Koebertől átnézett és bővített 15. kiadás után fordította dr. ifj. Mitrovics Gyula. (547 l.) 1904
  • XX. kötet. Leibnitz. Értekezések. Fordították dr. Bauer Simon és dr. Vida Sándor. (224 l.) 1907
  • XXI. kötet. Berkeley. I. Három párbeszéd Hylas és Philonous közt. II. Értekezés a látásnak egy új elméletéről. Fordította, életrajzzal és jegyzetekkel ellátta dr. Dienes Valéria. (234 l.) 1909
  • XXII. kötet. Platon válogatott művei. III. kötet. Symposion. Phaidros. Görögből fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta dr. Dercsényi Móric. (164 l.) 1909
  • XXIII. kötet. Nietzsche Frigyes. A tragédia eredete vagy görögség és pesszimizmus. Fordította és bevezetéssel ellátta Fülep Lajos. (VIII, 261 l.) 1910
  • XXIV. köt. Morus Tamás. Utópia. Fordította és magyarázatokkal ellátta Kelen Ferenc. (184 l.) 1910
  • XXV. Pascal [Blaise]: Gondolatok. Fordította, magyarázó tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Nagy József. 1912. 236 l.
  • XXVI. Condillac: Értekezés az érzetekről. Fordította, Condillac életrajzával, gondolkodása összefoglalásával és jegyzetekkel ellátta: Jancsovics Ferenc. 1913. 264 l.
  • XXVII. Bruno Giordano: Párbeszédei az okról, elvről és egyről és a végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította s bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta: Szemere Samu. 1913. LIX, 267 l.
  • XXVIII. Aristoteles: A lélekről. Ford. s bevez. és jegyzetekkel ell.: Förster Aurél. 1915. 110 l.
  • XXIX. Spinoza [Baruch]: Ethikája. Ford.: Balogh Ármin–Alexander Bernát. Bevezette: Alexander Bernát. 1918. XXVII, 313 l.

Források[szerkesztés]

  • Kiszlingstein Sándor: Magyar könyvészet 1876–1885, Budapest, 1890 [1]
  • Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900. I–II. Az 1886–1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 [2]
  • Petrik GézaBarcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával, Budapest, 1917–1928 [3]
  • Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.), Budapest, 1939–1942 [4]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]