Felsőstepanó
Koordináták: é. sz. 49,3641°, k. h. 19,5290°49.364100°N 19.529000°E
Felsőstepanó (szlovákul Horný Štefanov) Stepanó településrésze, 1593-tól 1968-ig önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban. 2001-ben Stepanónak 576 szlovák lakosa volt.
Fekvése
Turdossintól 4 km-re észak-északnyugatra, az Árvai-Magura lábánál fekszik. A mai Stepanó nyugati településrészét képezi.
Története
A falu a 14. század második felében keletkezett, amikor Nagy Lajos király területét Folkus fia Miklósnak és János fia Miklósnak adományozta. Első említésekor 1355-ben "Chepanopataka" néven bukkan fel. A 15. században a Kubinyiak és a Szent-Ivániak birtokolták. 1593-ban az addig egységes Stepanó települést kettéválasztották Alsó- és Felsőstepanóra és csak 1968-ban egyesítették újra. Közös bírája volt a szomszédos Alsóstepanóval és Lavkóval. Felsőstepanót külön 1593-ban "Felso Stepanovo" alakban említik először. A kuruc harcokban elpusztult, de újratelepítették. 1776-ban már 311 lakosa volt. 1828-ban 61 házában 366 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, kosárfonással, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Stepano. Két tót falu Árva Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Kubínyi Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Tordosinhoz nem meszsze, és annak filiáji; Magura hegyének szomszédságában; határbéli földgyeik középszerűek."[1]
Fényes Elek szerint "Stepano (Felső), tót falu, Árva vmegyében, 361 kath., 4 zsidó lak. F. u. a Kubinyi család."[2]
1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma Szűz Mária látogatása tiszteletére van szentelve.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.