Fekete Gábor (ökológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fekete Gábor
Született 1930. április 20.
Budapest
Elhunyt 2016. november 30. (86 évesen)
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása ökológus,
botanikus,
cönológus,
egyetemi tanár

Fekete Gábor (Budapest, 1930. április 20.2016. november 30.[1]) Széchenyi-díjas magyar ökológus, botanikus, cönológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényföldrajz, a vegetációtan, a növényökológia és a biodiverzitás neves kutatója. Egyik megalapozója a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Programnak. 1969 és 1978 között a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának igazgatóhelyettese.

Életpályája[szerkesztés]

1950-ben kezdte megy egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológia–kémia szakán, itt szerzett botanikusdiplomát 1954-ben. Öt évvel később megvédte egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában kapott muzeológusi állást. 1969-ben a növénytár igazgatóhelyettesévé nevezték ki, tisztségét 1978-ig viselte. Ebben az időszakban számos természettudományos kiállítást rendezett. 1978-ban átment az MTA Botanikai Intézet (1984-től MTA Ökológiai és Botanikai Intézet) növényökológiai osztályára, ahol tudományos főmunkatársi beosztásba került. 1979-ben tudományos tanácsadói megbízást kapott, valamint 1984-ben az osztály vezetőjévé is kinevezték. 1996-ban kutatóprofesszor lett. Kutatóintézeti munkája mellett több magyar egyetemen tanít: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Gödöllői Agrártudományi Egyetem. 1981-ben az ELTE-n címzetes egyetemi tanárrá avatták.

1966-ban védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1975-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Ökológiai, a Biológiai, valamint a Természetvédelmi és Konzerváció-biológiai Bizottságnak lett tagja. 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. Eközben az Ökológiai (1990–1992), majd a Természetvédelmi és Konzerváció-biológiai Bizottság elnöke is volt. Később a Környezettudományi Elnökségi Bizottság, valamint a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságba is bekerült. Akadémiai tisztségei mellett több évig a Magyar UNESCO-Bizottságban dolgozott, valamint a Magyar Biológiai Társaság vezetőségének tagja és ökológiai szakosztályának alelnöke volt. Több tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült: Acta Botanica Hungarica (1980–1989-ben elnöke), Phytocoenolia (1998-tól), Tájökológiai Lapok.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területe a növényföldrajz, a vegetációtan, illetve a vegetációdinamika, a növényökológia, az ökofiziológia és a biodiverzitás.

Nevéhez fűződik a hűvös kontinentális erdősztyepp létének, illetve magyarországi jelenlétének kimutatása. Bevezette a terresztris ökofiziológiai (környezetéllettani) terepmódszereket Magyarországon. Tuba Zoltánnal kimutatta, hogy a fotoszintetikus szerkezet a sokfajú növénytársulás szintjén is szabályozás alá kerül. Felismerte a populációk reproduktív (újratermelő) allokációjának társulásfüggő mivoltát. Különböző cönológiai térfolyamatokat elemzett és több tanulmányt írt az ökológiai niche-sel (a populációk együttélésének elvont értelmezésére szolgáló fogalommal) kapcsolatban. Kezdeményezte, illetve egyik vezetője volt annak a munkacsoportnak, amely kidolgozta a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Stratégia alapvetéseit.

Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Kiterjedt egyetemitankönyv-szerzői munkássága is, több könyvfejezetet írt. Munkáit elsősorban magyar, angol és német nyelven adja közre.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland (1965)
  • Studies on Interspecific Association Processes in Space (Szőcs Zoltánnal, 1974)
  • Supraindividual versus Individual Homogenity of Photosynthetic Pigments: A Study on Community Structure (társszerző, 1977)
  • A cönológiai szukcesszió kérdései (szerk., 1985)
  • Background Processes at the Population Level During Succession in Grassland on Sand (társszerző, 1988)
  • A populáció a növénytársulásban: ökológiai aspektusok (1988)
  • Dolomite versus Limestone Habitats: A Study of Ionic Accumulation ona Broader Floristic Basis (társszerző, 1989)
  • The Holistic View of Succession Reconsidered (1992)
  • A vegetáció állapota és dinamikája (1996)
  • A közösségi ökológia frontvonalai (szerk., 1998)
  • Static and Dynamic Approaches to Landscape Heterogenity in the Hungarian Foreststeppe Zone (társszerző, 2000)
  • Magyarország tájainak növényzete és állatvilága (társszerk., 2005)
  • Magyarország tájainak növényzete és állatvilága; szerk. Fekete Gábor, Varga Zoltán; MTA TKK, Bp., 2006 (Magyarország az ezredfordulón)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Fekete Gábor biológus, az MTA rendes tagja. mta.hu (2016. dec. 1.) (Hozzáférés: 2016. dec. 1.)

Források[szerkesztés]