Fehérbóbitás kakadu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehérbóbitás kakadu
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Kakaduformák (Cacatuinae)
Nemzetség: Kakadurokonúak (Cacatuini)
Nem: Cacatua
Faj: C. alba
Tudományos név
Cacatua alba
(Statius Müller, 1776)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérbóbitás kakadu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérbóbitás kakadu témájú médiaállományokat és Fehérbóbitás kakadu témájú kategóriát.

A fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Az Indonéziához tartozó Maluku-szigetek északi és középső részén (Obi, Batjan, Halmahera, Tidore, Ternate) honos.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Testhossza 40-50 cm. A hím testtömege 800 gramm, a tojóé 400 gramm. Tollazata és bóbitája is fehér; az evező- és kormánytollak belső zászlója sárga. A kinyújtva 10–12 cm hosszú bóbita félkörívben koronázza fejét.

A hím erős csőre, lába és írisze fekete, a tojó írisze vörösesbarna.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Erdőkben, ligetekben, mocsaras területeken vagy partközelben él párosával vagy kisebb csoportokban. Magokat és gyümölcsöket eszik.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím bóbitáját feltartva, szárnyait szétterítve udvarol a tojónak. Fészkét a magas pálmák üregébe rakja. A fészekalja 2 tojás. Fészkelési ideje 80–85 nap, ebből a költés kb. 30 nap. A hím a költésben és a fiókák nevelésében is aktívan részt vesz. A fiókák 70-90 nap után repülnek ki.

A fiókák
Museum specimen

Tartása[szerkesztés]

A legértelmesebb papagájfélék egyike; beszélni is megtanítható. 3–4 hónap alatt teljesen megszelídül; gondozójához kötődik. Bohókás természetű; akrobatikus mutatványokra hajlamos. Szobatisztaságra szoktatható; olyankor csak a kijelölt helyen ürít.

Mozgékony, helyigényes. Párjával tartva az emberek iránti érdeklődése csökken; a költési időben kifejezetten agresszívvé válhat.

Eleségében a növényi tápanyagot állati fehérjével kell kiegészíteni.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]