Fasching Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fasching Antal
Fasching Antal 1932.jpg
Született 1879. június 6.
Temesvár
Elhunyt 1931. október 12. (52 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geodéta,
pedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Fasching Antal témájú médiaállományokat.
Fasching Antal mellszobra az AM épülete előtt Budapesten

Fasching Antal (Temesvár, 1879. június 6.Budapest, 1931. október 12.) földmérő mérnök.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Temesváron született, apja cipészmester volt. Szülei elvesztése után Budapestre költözött és beiratkozott a Magyar kir. József Műegyetemre, ahol állami ösztöndíjat kapott. 1902-ben szerzett mérnöki oklevelet, majd 1906-ban műszaki doktori oklevelet a műegyetemen. Az országban ő volt az első, akit geodéziai doktorrá avattak.

Az 1902-1905 közötti időszakban a műegyetem geodézia tanszékén tanársegéd, majd adjunktus. 1906-tól az Állami Háromszögelő Hivatalban mérnök. 1909-ben az országos új hengervetület megalkotásáért elnyerte a Magyar Mérnök és Építész Egylet aranyérmét, majd háromkötetes geodéziai kézikönyvéért Hollán-díjat kapott. 1912-től műegyetemi magántanár és az „országos felmérés” meghívott előadója, valamint a pénzügyminisztérium központi felmérési felügyelője.

A Tanácsköztársaság bukása után feljelentették és minisztériumi vizsgálatot folytattak le ellene, de minden vádpontban felmentették.[1] Ennek ellenére 1920-ban Fasching nyugdíjazását kérte, és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság meghívására előbb két évre Belgrádban vállalt állást, majd 1923-tól négy évig a zágrábi műegyetemen lett a geodézia előadója.

Amikor további működéséhez a jugoszláv állampolgárság felvételét követelték, a zágrábi egyetemről 1927 decemberében hazatért. Ekkor újra a Háromszögelő Hivatalba került, illetve a Honvéd Térképészeti Intézet munkatársaként dolgozott haláláig. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben volt [2]található.

Művei[szerkesztés]

  • Javaslat a magyar országos felmérések újjászervezésére vonatkozólag (Bp., 1906)
  • A magyar országos háromszögelések és részletes felmérések új vetületi rendszere (Bp., 1909)
  • A földméréstan kézikönyve (I-III., Bp., 1912-1913)
  • Az új geodézia (Bp., 1926).

Emlékezete[szerkesztés]

Az 1969-ben alapított Fasching Antal-díj a földmérés, a földügy és a térképészet terén kiemelkedő elméleti, gyakorlati és tudományos tevékenység elismeréséül, március 15-e alkalmából adományozható. Ezt a díjat 1977-ig emlékplakettként, 1977 és 1992 között pedig emlékéremként adományozták.

Fasching Antal 1982-ben felavatott bronz mellszobra az Agrárminisztérium Kossuth-téri (47°30'24.97"É, 19° 2'53.43"K) árkádja alatt található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar életrajzi lexikon szócikke szerint nyugdíjazták és emigrációba kényszerült.
  2. Budapesti Negyed 40-41-42. 2003/2-2003/4. - A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. december 2.)

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Fasching Antal (Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932), 4.füzet, )
  • Geodéziai Közlöny, VIII. évfolyam, 1932. 1-4. szám, 2. old., Szilágyi Béla: Dr. Faching Antal
  • Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964)
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Bendefy László: A magyar földmérés 1890-1920, MÉM OFTH, Budapest 1970
  • Antal Ákos: Bodola Lajos és Fasching Antal születésének évfordulóján, Optikai Magazin, 23. évf. 2.szám. (2019) 28-29. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]