FK Željezničar Sarajevo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(FK Željezničar szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
FK Željezničar
Csapatadatok
Teljes csapatnév Fudbalski Klub Željezničar
Becenév Željo
Plavi (kékek)
Alapítva1921. szeptember 15.
Stadion Grbavica Stadion
Vezetőedző BIH Amar Osim
Bajnokság Premijer Liga
Nemzeti sikerek
Bosznia-hercegovinai Bajnok6 alkalommal
Jugoszláv Bajnok1 alkalommal
Bosznia-hercegovinai Kupagyőztes6 alkalommal
Bosznia-hercegovinai Szuperkupa-győztes3 alkalommal
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
FK Željezničar honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz FK Željezničar témájú médiaállományokat.

A Fudbalski Klub Željezničar egy boszniai profi labdarúgó klub Szarajevóban. 1921-ben alapították és a neve (Željezničar) vasutast jelent, utalva arra, hogy a csapatot vasúti dolgozó alapították.

A Željezničar Bosznia-Hercegovina egyik legsikeresebb és legprominensebb csapata. Háromszoros bosnyák bajnok, egyszeres jugoszláv bajnok. Legnagyobb nemzetközi sikerét az UEFA-kupa 1984-1985-ös kiírásában érte el, ahol az elődöntőig jutott. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapata összesítésben 4-3 végeredménnyel ütötte ki.

Történelem[szerkesztés]

Az együttest egy csapat vasutas alapította 1921. szeptember 15-én. Abban az időben több csapat is volt Szarajevóban. Ezeket mind valamilyen szervezet támogatta és anyagilag jól álltak. Legtöbbjükben a különböző etnikai csoportok tömörültek (bosnyákok, boszniai szerbek, boszniai horvátok, boszniai zsidók). De a Željezničar átlagos emberekből állt, akiket csak a foci érdekelt. Miután eléggé szegény csapat volt, táncestéket rendeztek és az összes bevételt később cipőre és labdára költötték.

1941-ben, a II. világháború elérte Szarajevót is, és minden labdarúgó aktivitás leállt. Sok labdarúgó tagja lett az ellenállásnak, és páran el is estek a háborúban. A háború befejezte után, a Željo ismét elkezdte pályafutását, és 1946-ban megnyerte a boszniai bajnokságot. Ez bebiztosította szereplésüket a többi jugoszláv köztársaság bajnokai ellen. Nemsokára a kommunista kormány új csapatot alapított (mostani nevén FK Sarajevo) és elrendelte, hogy a Željezničar legjobb játékosai játszanak benne. Ez nagy érvágás volt a Željonak, és pár évbe tellett míg ismét az első osztályba szerepelhettek. Ettől függetlenül a csapat legtöbb idejét az első osztályban töltötte. Négyszer esett ki az első osztályból (legutóbb az 1976/77-es idényben), de minden alkalommal (kivéve az 1947-es kiesést) gyorsan visszatért az élvonalba.

A legnagyobb sikert a csapat az 1971/1972-es idényben érte el, amikor is megnyerte a jugoszláv bajnokságot, az egyetlen bajnoki címét a jugoszláv érában. 1980/1981-ben, a Željezničar eljutott a jugoszláv liga kupa döntőjéig, de ott veszített egy szintén boszniai csapat ellen (Velež Mostar). A klub legnagyobb nemzetközi sikerét az 1984/1985-es idényben érte el, amikor a csapat az UEFA-kupa elődöntőéig menetelt. Ott a magyar Videoton Székesfehérvár csapatával találkozott. A székesfehérvári 3-1-es magyar siker után a visszavágón 2-1-re győzött a bosnyák csapat, így összesítésben 4-3-ra elbukta az elődöntőt. A döntőben a Videoton a Real Madriddal találkozott.

Jugoszlávia összeomlását ismét egy háború követte. A Grbavicái stadiont elfoglalták, és a labdarúgás megint megállt. Az olyan játékosok mint: Mario Stanić, Rade Bogdanović, Gordan Vidović, Suad Katana és sok más külföldre menekültek és ott folytatták pályafutásukat, így elmenekülve a háború borzalmai elől. Valahogyan, a klubnak ismét sikerült talpra állnia. Eleinte, fiatal játékosokat edzettek iskolák sportcsarnokaikban. A stadion romjaiban hevert, mégis indultak a boszniai "háborús" ligában 1994-ben. A negyedik helyezés nem is volt annyira fontos, mint a részvételük.

A háború 1995-ben befejeződött, és megalakult boszniai bajnokság. Azóta a csapatnak háromszor sikerült megszereznie a bajnoki címet.

Az utolsó két idényt még a szurkolók a legszívesebben elfelejtenék. A csapat folyamatos anyagi gondokkal küszködik, melynek hátterében tulajdonosváltási ügyek és a stadion tulajdonjogának eladása van. De ezek mellett is sikerült a Željezničarnak az élvonalban maradnia.

Sikerei[szerkesztés]

YUG Jugoszlávia
  • Bajnok (1 alkalommal): 1972
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1971
  • Bronzérmes (2 alkalommal): 1963, 1984
  • Ezüstérmes (1 alkalommal): 1981
  • Elődöntős (1 alkalommal): 1985
BIH Bosznia-Hercegovina
  • Bajnok (6 alkalommal): 1998, 2001, 2002, 2010, 2012, 2013
  • Ezüstérmes (6 alkalommal): 2003, 2004, 2005, 2015, 2017, 2018
  • Győztes (6 alkalommal): 2000, 2001, 2003, 2011, 2012, 2018
  • Ezüstérmes (3 alkalommal): 2002, 2010, 2013
  • Győztes (3 alkalommal): 1998, 2000, 2001

Híres játékosok[szerkesztés]

Edzők[szerkesztés]


Klub elnökök[szerkesztés]

  • Hinko Tegzeš
  • Ljubo Gospodnetić
  • Tadija Živković
  • Drago Matulić
  • Dušan Savić
  • Pavle Bašić
  • Ljubiša Veselinović
  • Vidak Bulajić
  • Halid Topić
  • Josip Vranešić
  • Gojko Pobrić

  • Miladin Draškić
  • Radoslav Škobić
  • Božidar Čalović
  • Omer Topuzović
  • Nusret Mahić
  • Hamdija Omanović
  • Anto Sučić
  • Nedjeljko Stipić
  • Subhija Karamehić
  • Božo Bevanda
  • Hajrudin Čengić

Klubrekordok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

FK Željezničar hivatalos oldala
FK Željezničar
Általános információk
Szurkoló honlap
Szurkoló honlap