Fűrészbagoly
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Aegolius acadicus (Gmelin, 1788) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fűrészbagoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészbagoly témájú kategóriát. |
A fűrészbagoly (Aegolius acadicus) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartózó faj.
Nevét hangjáról kapta, mivel kiáltása a fűrész élesítésekor keletkezett hangra emlékeztet.
Tartalomjegyzék
Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kanada déli részének és az Amerikai Egyesült Államok északi és nyugati területeinek lakója. A felnőtt madarak állandóan egy helyben élnek, a fiatalok azonban sokszor igen messzire elkóborolhatnak. Ilyen kóbor egyedeket észleltek már Mexikó, Costa Rica, Salvador és Guatemala területén is.
Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Aegolius acadicus acadicus
- Aegolius acadicus brodkorbi
- Aegolius acadicus brooksi
Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Testhossza 16-18 centiméter, szárnyfesztávolsága 43 centiméter.
.jpg)
|
Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nappal a magas fenyőfák sűrű ágai között rejtőzik. Sötétedés után jár táplálékot keresni. Apró madarakra, rágcsálókra, nyáron rovarokra is vadászik.
Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Április közepén a költőpár fészket épít egy faodúban, általában 10 méter magasan. A tojó 4-6 tojást rak, amelyeken 26-30 napig kotlik. a fiókák 4 hetes korukban hagyják el a fészket, ezután még további hetekig ülnek a környező ágakon, ahol szüleik továbbra is etetik őket.
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
