Füstpénz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A füstpénz több középkori adófajta elnevezése Magyarországon, mely kapcsolatban állt a füsttel (háztartással).

Mátyás király 1467-ben pénzügyi (kincstári) reformot valósított meg, és a kapuadó helyett bevezették a jobbágyháztartásonként szedett királyi kincstár adóját, a füstpénzt (tributum fisci regalis). Nem a füstöt, és nem is a kéményt adóztatták meg tehát, hanem az egy füst alatt élő jobbágycsaládot tekintették egy adóalanynak és adóalapnak. Az új adó nagyon szűk korlátok közé szorította a korábban mentesítésekkel rendelkezők számát.[1]

Típusai[szerkesztés]

  • A szabadok dénárai, mely a 13. századtól földesúri kézbe került.
  • Földesúri cenzus az érett középkorban.
  • Állami hadiadó, amikor azt füstönként szedték be.

Források[szerkesztés]

  • Bán Péter: Magyar történelmi fogalomtár. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. 1. kötet. 152. o. ISBN 963 282 203 X

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. dr. Juhász István: Épületes adózás – kapuadó, füstadó, ablakadó. (Hozzáférés: 2017. július 9.)