Fügedi Márta

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fügedi Márta
Életrajzi adatok
Született1949. december 21.
Eger
Elhunyt2000. január 30. (50 évesen)
Miskolc
Ismeretes mint
Nemzetiségmagyar
HázastársDobrossy István
SzüleiFügedi Péter, Demeter Erzsébet
IskoláiDebreceni Egyetem
Szakmai kitüntetések
Király Zsiga-díj (1999)

Fügedi Márta (Eger, 1949. december 21. – Miskolc, 2000. január 30.) magyar néprajzkutató, a miskolci Herman Ottó Múzeum muzeológusa, 1973 és 1982 között a Néprajzi Osztály vezetője, 1982-től haláláig megyei múzeumigazgató-helyettes, a ME Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszékének tanszékvezetője.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Édesapja Fügedi Péter, a putnoki Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, édesanyja Demeter Erzsébet tanító volt. Testvére Fügedi Péter (1952–) biokémikus, a kémiai tudományok kandidátusa. 1968-ban Putnokon érettségizett, majd 1973-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar–német szakos tanári, illetve etnográfusi oklevelet. 1976-ban szerezte meg doktori fokozatát, az irodalomtudomány (folklór) kandidátusa 1990-ben lett.[1][2]

Pályafutásának kezdetén folklorisztikával és népi hitélettel foglalkozott, később a paraszti textilhasználat, a kenderfeldolgozás kutatása felé fordult. Fontos kutatási eredményeket ért el Mezőkövesd és környéke népi kultúrájával, a matyó hímzés történetével, illetve a matyó kultúra továbbélésével kapcsolatban. Jelentős sikereket ért el a magyarországi népművészet díszítménykincsének, motívumeredetének vizsgálata terén. Utolsó éveiben a reprezentációs szerepkörben megjelenő népcsoportok kultúrájának alakítását, a formálódó nemzeti műveltségben elfoglalt szerepüket vizsgálta. A miskolci Herman Ottó Múzeum önálló textilgyűjteményének kialakítója, melyet a magyarországi népművészet egyik legjelentősebb tárgyi kollekciójává fejlesztett.[3]

Családja[szerkesztés]

Férje Dobrossy István történész, levéltáros volt. Két gyermeke született, Dobrossy Tamás (1976–) és Dobrossy Nóra (1981–).[4]

Emlékezete[szerkesztés]

Fügedi Márta emlékoszlopa a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara (B2. épület) előtti parkban

Nevét még halála évében felvette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népművészeti Egyesület, melynek elnöke volt, s ezt követően Fügedi Márta Népművészeti Egyesület néven folytatta működését.[5] A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai kiállító épületében található emlékfalon 2000 decembere óta tábla örökíti meg a nevét.[1]

Szakmai és közéleti szerepvállalásai[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

Önálló kötetek[szerkesztés]

  • Mezőkövesd és vidéke hímzései I. Szálánvarrott hímzések. Budapest, 1978.
  • Mezőkövesd és vidéke hímzései II. Szabadrajzú hímzések. Budapest, 1979.
  • (Viga Gyulával közösen) Borsod-Abaúj-Zemplén megye néprajzi irodalma III. (1968-1978). Miskolc, 1979.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) Termelés és életmód. Tíz község termelőszövetkezete. Studia folkloristica et ethnographica 9. Debrecen, 1983.
  • A gyermek a matyó családban. Borsodi kismonográfiák 29. Miskolc, 1989.

Tanulmányok, szakcikkek[szerkesztés]

  • A mezőkövesdi kékfestő műhely. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIV. (1974-75) 455-474.
  • Ragyogóégetés Mezőkövesden 1925-ben. Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (1975) 83-89.
  • Kéziratos gyógyítókönyv a 18. századból. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XV. (1976) 96-105.
  • A Herman Ottó Múzeum pásztorbotjai. Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (1976) 96-105.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) Etnikai határok és nemzetiségi hatások Borsod-AbaújZemplén megyében a rostelőkészítés munkafolyamatában. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVI. (1977) 269-292.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) A paraszti fonalkészítés eszközei és elterjedésük BorsodAbaúj-Zemplén megyében. Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (1977) 93-110.
  • A matyó hímzés fejlődésének története. Matyóföld, 1976-78. 34-42. Mezőkövesd
  • 18-19. századi számadáskönyvek, céhlimitációk és vagyonösszeírások viselettörténeti adatai. Borsodi Történelmi Évkönyv VI. (1978) 129-141. Miskolc
  • Emberfeletti hatalommal felruházott lények Mátraderecske hiedelemanyagában. Bakó Ferenc (szerk.): Mátraderecske. Néprajzi tanulmányok. Palóc kutatás. Tematikus és lokális monográfiák III. 108-118. Eger, 1978
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVII-XVIII. (1979)299-317.
  • Babonás állatgyógyító eljárások egy 18. századi tokaji gyógyítókönyvben. Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (1978-79) 127-132.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) Ráolvasások egy 18. századi gyógyítókönyvből. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVIII-XVIII. (1979) 245-261.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) A kenderfeldolgozás törő és rostpuhító eljárásainak munkaeszközei és terminológiái Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIX. (1980) 239-270.
  • A miskolci fésűs mesterség. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XIX. (1980) 171-292.
  • A kislány varrni tanulása és a varró munkája Mezőkövesden. Ethnographia XCII. (1981)69-74.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) Megjegyzések a termelőszövetkezetek történetének néprajzi szempontú feldolgozásához. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 30. évfordulójára, 215-255. Túrkeve, 1981.
  • Emberfeletti hatalmú lények Mátraderecske faluközösségének hiedelmeiben. Folklór archívum XIV. 158-247. Budapest, 1982.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) A kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás a zempléni hegyvidék falvaiban. Szabadfalvi József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a zempléni hegyvidékről, 125-147. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai X. Miskolc, 1981.
  • Változások Mátraderecske néphitében. Folklór, társadalom, művészet 9. 37-42. Kecskemét, 1981.
  • A Bükkalja női viselete. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXI. (1982) 241-259.
  • Múzeumalapítási törekvések Mezőkövesden a század első felében. Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (1982) 122-127.
  • A kendermunkához kapcsolódó árucsere. Balassa Iván-Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére, 395-407. Debrecen, 1982.
  • Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás. Szabadfalvi József-Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben, 189-199. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai XIII. Miskolc, 1984.
  • Spracovanie konopi, vyroba a pouzitie plátna. Szabadfalvi József-Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. A magyarországi szlovákok néprajza 5. 229-240. Budapest, 1984.
  • A felvidéki textil háziipar és vándorkereskedelem északkelet-magyarországi kapcsolatai. Kunt Ernő-Szabadfalvi József-Viga Gyula (szerk.): Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon, 231-237. Miskolc, 1984.
  • Árucsere útján terjedő elemek az észak-magyarországi viseletben. Szabadfalvi József-Viga Gyula (szerk.): Árucsere és migráció, 197-203. A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai XVI. Miskolc, 1986.
  • Györffy István viseletkutatásai. Bellon Tibor-Szabó László (szerk.): Györffy István, az Alföld kutatója és életművének irodalma, 65-71. Nagykunsági füzetek 6. Karcag-Szolnok 1987.
  • Figurális ábrázolások Északkelet-Magyarország pásztorművészetében. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXV-XXVI. (1988) 655-667.
  • Die Schlange in der ungarischen Hirtenkunst. Ujváry Zoltán (szerk.): Ethnographica et folkloristica Carpathica 5-6. 150-166. Debrecen, 1988.
  • Lukács Gáspár (1908-1986). Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (1988) 212-214.
  • A matyó lakodalom látványossággá válása. Ethnographia C. (1989) 313-328.
  • Jelképes állatábrázolások a református templomok festett bútorzatán. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXVII. (1989) 155-166.
  • Festett matyó bútorok. Matyóföld 1989. 80-83.
  • Búcsú Fél Edittől (1910-1988). Matyóföld 1989. 57-58.
  • A gyermekmunka a matyóságnál. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXVIII-XXIX. (1990) 483-496.
  • A miskolci polgárok 18. századi lakáskultúrájához. Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (1991) 169-176.
  • A barkó rókaprémes mente viseletéhez. Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (1991) 280-284.
  • (Selmeczi Kovács Attilával közösen) A címer-motívum a magyar népművészetben. Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége, 135-140. Budapest, 1991.
  • Agnus dei in der ungarischen Volkskunst. Bartha Elek-Kotics József (szerk.): Ethnographica et folkloristica Carpathica 7-8. II. 415-424. Debrecen, 1992.
  • A magyar népművészet állatábrázolásairól. Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára, 133-140. Debrecen, 1992.
  • „Kiskarácsony, nagykarácsony”. A karácsonyi ünnepkör kultúrtörténetéből. Fókusz 1992. 12. szám 3-12. Miskolc
  • A Bükkalja népi hímzőkultúrája. Cs. Schwalm Edit (szerk.): Tanulmányok a Bükkalja néprajzáról, 57-71. Eger, 1992.
  • A bodrogkeresztúri református egyház térítői. Bencsik János (szerk.): Tokaj és Hegyalja VII. 98-111. Miskolc, 1992.
  • Az avasi egyház műkincsei. Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas: monográfia a város jelképéről, 177-194. Miskolc, 1993.
  • A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. (1994) 417-428.
  • Déri Frigyes néprajzi grafikai gyűjteményének matyó képei. Ujváry Zoltán (szerk.): Történeti és néprajzi tanulmányok, 229-235. Debrecen, 1994.
  • A szőttesek figurális díszítményei. Flórián Mária (szerk.): A szőttesek tegnap és ma, 71-77. Heves, 1994.
  • (Dobrossy Istvánnal közösen) A kender és len szerepe a XV1I-XVIII. század népi gyógyító gyakorlatában. Studia Comitatensia 24. (1994) 407-414. Szentendre
  • (Viga Gyulával közösen) A bodrogszentesi sírkövek és díszítményeik. Ethnographia CV. (1994) 129-144.
  • A gyermek a matyó társadalomban. Bereczky Ibolya (szerk.): Gyermekvilág a régi magyar falun, 243-251. Szolnok, 1995.
  • A matyó népművészet „felfedezése", a matyó „ image" kialakulása. Ethnographia CVII.(1996) 175-188.
  • Borsod megye népe a millenniumi kiállításon. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXIII-XXXIV. (1996) 349-362.
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete, Miskolc, 1996, Szőttesek, hímzések. 315-349; A viselet. 387-440; Irodalom. 501-530.
  • Bevezető. Cs. Schwalm Edit (szerk.): Szlovákok Heves megyében, 5-6. Eger, 1996.
  • Képi eszközök a századelő lokális népképének vizsgálatában. Néprajzi Értesítő LXXIX. (1997) 157-167.
  • Adatok a Felső-Bodrogköz hagyományos textilkultúrájához. Néprajzi Látóhatár VI. (1997) 394-400.
  • Előképek, jelképek és életképek. Adatok az állatábrázolások kultúrtörténetéhez. Füvessy Anikó (szerk.): Állatábrázolás a magyar néphagyományban, 7-16. Debrecen, 1998.
  • Manga János kutatásai a pásztorművészet területén. Manga János emlékülés. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1996-97), 165-169. Salgótarján, 1998.
  • „Honfoglalásaink folytatódnak" (Önképünk a millecentenárium évében) Új Holnap 43. (1998) július, 100-105.
  • A néprajz helye a muzeológiai oktatás programjában a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetében. Hon- és népismeret, néphagyomány az oktató-, nevelőmunkában, 175-178. Budapesti Tanítóképző Főiskola Továbbképző Füzetei 5. Budapest, 1998.
  • Kőris Kálmán, a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének megalapítója. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVTI-XXXVin. (1999) 1315-1330.
  • A matyóság néprajzi kutatásának története. Kápolnai Iván-Szlovák Sándor (szerk.): Tanulmányok Mezőkövesd történetéhez, 276-280. Mezőkövesd, 1999.
  • A Matyó Múzeum története. Kápolnai Iván-Szlovák Sándor (szerk.): Tanulmányok Mezőkövesd történetéhez, 309-317. Mezőkövesd, 1999.
  • Ótörök köemberek. Új Holnap 45. (2000.) január-február 85-86.
  • The Discovery of Matyó FolkArt, Hungárián Heritage 1. (2000.) 9-18.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Pantheon - Fügedi Márta (hu-HU nyelven). Hermuz. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
  2. ↑ Fügedi Márta - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
  3. ↑ In memoriam Fügedi Márta. szjptk.iif.hu. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
  4. ↑ Fügedi Márta - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. november 20.)
  5. ↑ Fügedi Márta Népművészeti Egyesület. Bemutatkozás (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 20.)

Források[szerkesztés]

  • Feld István: In memoriam Fügedi Márta. Új Holnap, 45. szám, 2000. március-április, 120. p.
  • Viga Gyula: In Memoriam – Fügedi Márta. Ethnographia CXII. 1–2. (2001) 251–258.
  • Viga Gyula: Fügedi Márta. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 2001, 7-14.p. ISSN 0544-4225
  • Viga Gyula: Fügedi Márta In Bodó Sándor –Víga Gyula (szerk.): Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest, 2002, Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó, 291-292.p. ISBN 963-8622-24-5

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fügedi_Márta&oldid=25912803”