Földi Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földi Tivadar
Született 1932
Elhunyt 2006
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása villamosmérnök, fizikus, feltaláló, űrkutató, egyetemi oktató

Földi Tivadar (19322006) villamosmérnök, fizikus, feltaláló, űrkutató, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója volt. Mintegy 40 találmánya ismert, melyek közül több világszabadalom is volt.

Munkássága[szerkesztés]

A Műegyetem elvégzése után hosszú ideig Simonyi Károly mellett volt tanársegéd a BME-n. A 80-as évek közepén ment át az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol az Általános Technika Tanszéken dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Kutató munkájának a középpontjában a villamosságtan, a fizika és az anyagtudományok álltak. Ismertebb találmányai a nagy erősségű reflektor, az elektrosztatikus elven működő porgyűjtő, valamint a Hunveyor űrszonda modell. Ez utóbbi a planetáris felszínek kutatásánál is fölhasználást nyert.

A Hunveyorra is tervezett porgyűjtőt Földi Tivadar 1999-től a holdi légkör modellezésénél is fölhasználta. 2001-ben írt több közleményében (társszerzőkkel) mutatott be egy olyan modellt, amely értelmezi a holdi lebegő porfelhő kialakulását elektrosztatikus elven. Ezt a modellt használta föl azután a holdi víz jelenlétének előrejelzésére. Mivel a földi mágneses tér uszálya minden telihold idején végig söpör a Holdon, az ionizált formában benne jelen lévő hidroxil molekulák egy kicsiny mértékű, de havonta ismétlődő utánpótlást adnak a holdi vízkészlethez. Ez a molekuláris mennyiség évmilliók alatt egy egyensúlyi eloszlást hozott létre a Holdon. A talaj porszemcséihez kapcsolódó vízmolekulák időlegesen elszakadva a felszín közeli szemcséktől, a nap sugárnyomásának hatására a pólusvidékig vándorolnak az évmilliók során és ott fölhalmozódhattak. A holdi por és a holdi víz jelenségkörének elektrosztatikus összekapcsolásával Földi Tivadar fontos irányt jelölt ki a kutatásban. Ma ezt az irányvonalat követi például a NASA egyik programja is, melynek fő műszeregyüttese a LADEE űrszonda lesz.

Irodalom[szerkesztés]

  • Földi T., Bérczi Sz. (2001): The source of water molecules in the vicinity of the Moon. In Lunar and Planetary Science XXXII, Abstract #1148, Lunar and Planetary Institute, Houston (CD-ROM).
  • Földi T., Bérczi Sz. (2002): Electrostatic Modelling of the Lunar Soil - How Electrostatic Processes in the Lunar Dust May Generate the Ion-Cloud Levitating above the Surface on the Moon - Experiments in a Model Instrument. ’’Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged’’, XLIII. 55-58. (HU ISSN 0365 8006)
  • Pendleton, Y.J., S.P. Worden, M. Bicay, and J.L. Heldmann (2007): Dust Analysis at the Moon. NASA Advisory Council Workshop on Science Associated With the Lunar Exploration Architecture. Tempe, Arizona, USA

Külső hivatkozások[szerkesztés]