Szőnyeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fáradtságcsökkentő szőnyeg szócikkből átirányítva)

A szőnyeg általában padlók illetve falak fedésére szolgáló szövet. Szőnyegnek nevezzük ezen túl a fonható, köthető, csomózható anyagból készített, hasonló célú termékeket is.[1]

A szőnyegek külön csoportját alkotják az ergonómiai szőnyegek.

A textilszőnyegek[szerkesztés]

A kötésmódja szerint sokféle alosztálya van. Megkülönböztetnek sima és bolyhos szőnyegeket.

  • A simák egy lánc- és egy vetülékrendszerrel vászon- vagy sávolykötésben készíthetők, mégpedig cérnázott gyapjú-, juta- vagy szőfonalból, amely esetben elnevezésüket az anyagtól nyerik. Készíthetők azonban két lánc- és két vetülékrendszerrel is, ekkor kiddermünsterinek nevezik. A sima szőnyegek különleges fajtái a gobelinek és a nálunk dívó csillimek (szerb szőnyegek). Mindkét szőnyegfajnál ritka láncot és oly sűrű vetüléket alkalmaznak, hogy a láncfonalat teljesen elfedjék, így a szőnyeg mindkét oldala egyforma. Az ábrákat a különböző színű vetülékkel állítják elő. A vetülékeket kézzel helyezik el a láncfonalak közé.
  • A szőnyegek második fő csoportjának, a bolyhos szőnyegeknek legnevezetesebb fajtái a következők:
  1. Csomózottak: pl. a perzsa és a szmirnai szőnyegek,
  2. Hurkos brüsszeli szőnyegek és bolyhos velours-szőnyegek: E két utóbbi csak abban különbözik egymástól, hogy a bolyhosnál a hurkok fel vannak vágva. Mintázásuk kétféle módon állítható elő, vagy úgy, hogy annyi láncrendszert alkalmaznak, ahány színből áll a minta, vagy pedig úgy, hogy csak egy olyan láncrendszert használnak, amely az ábráknak megfelelően mintásan van nyomtatva. E szőnyegfajtáknál az alap és a hurkokat alkotó láncrendszereken kívül bélelő láncrendszert is alkalmaznak, amellyel a szőnyeg vastagságát növelik. A hurkot mindig csak egy láncrendszer képezi, mégpedig az, amelyik a mintarészletnek megfelelő színű, míg a többi a bélelő lánchoz illeszkedik. Ez az eljárás tehát nagy anyagpazarlással jár, ezért sokkal drágább annál, amelynél csak egy láncrendszer van, amelyet folyton hurkolásra használnak. Azért, hogy a szőnyeg ábrás legyen, az ábráknak megfelelően színesen van nyomtatva.
  3. Zsenilia szőnyegek: pamut- vagy gyapjúláncból és zseniliavetülékből állnak. Ha e szőnyegeket egyszerű szövetként kivitelezik, vékony minőségűek és kétoldalasak, ha pedig kettős szövetként, azaz alsó kender- vagy jutaszövettel kapcsolatban készülnek, egyoldalasak, vastagok, azaz hasonlók a velours-szőnyegekhez.

A textilszőnyegek története[szerkesztés]

A szőnyegkészítés ősi mesterség. Thébából a Kr. e. 2. évezredből származó falfestményeken a szőnyegszövés ábrázolása is fennmaradt. A Kr. e. 8 - 5. századi szíriai, kisázsiai illetve perzsa szobrokon, továbbá metszett köveken láthatók szőnyegek is, készítőikkel együtt. Az ókori görögök és a rómaiak körében is elterjedt a szőnyegek használata. A középkortól kedve a lakberendezés egyik fontos elemévé vált. [2]

A modern szőnyegek fajtái[szerkesztés]

  1. Hosszúszálú szőnyeg (shaggy szőnyeg)
  2. Rongyszőnyeg
  3. Futószőnyeg
  4. Kör szőnyeg
  5. Fürdőszoba szőnyeg
  6. Szennyfogó szőnyeg (lábtörlő)

Az ergonómiai szőnyegek[szerkesztés]

A 20. század folyamán megjelentek olyan szőnyegek, amelyek az ergonómia szempontjait veszik figyelembe. Ma már törvény kötelezi a munkáltatókat,[3] hogy ügyeljenek az egészséges munkahelyi környezet optimális kialakítására.

Méretre szabott gumiszőnyeg gépkocsiba

Az ergonómiai szőnyeg kellemesebb körülményeket teremt, ezáltal jelentős pozitív változást idéz elő a munkavégzés hatékonyságában.

A fáradtságcsökkentő szőnyeget speciálisan az állómunkát végző emberek számára fejlesztették ki. Többfunkciós: óvja-védi a burkolatot a nem kívánt szennyeződésektől és károsodástól (sav, forró olaj), csökkenti a testre jutó fiziológiai terhelést, és ennek köszönhetően növeli a munka hatékonyságát. Különböznek egymástól a száraz illetve a csúszós, olajos munkaterületre ajánlott szőnyegek, tovább az antisztatikus szőnyegek.

Ide sorolhatók a gépkocsiban alkalmazott gumiszőnyegek is.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2019. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 22.)
  2. Művészeti lexikon IV. kötet 483. old.
  3. 1993. évi XCIII. törvény 19. § (3) bek.