Ezüstsávos sodrómoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Ezüstsávos sodrómoly
Tortricidae Ptycholoma lecheana.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Tagozat: Cossina
Altagozat: Cossina
Öregcsalád: Sodrómolyszerűek (Tortricoidea)
Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae)
Nem: Ptycholoma
Faj: P. lecheana
Tudományos név
Ptycholoma lecheana
L., 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ezüstsávos sodrómoly témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsávos sodrómoly témájú médiaállományokat és Ezüstsávos sodrómoly témájú kategóriát.

Az ezüstsávos sodrómoly (Ptycholoma lecheana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Honos egész Európában (Angliában is), de Kis-Ázsiában és a Kaukázuson túl is megtalálták. Magyarországon főleg a domb- és hegyvidékeken általános.

Megjelenése[szerkesztés]

Feketés vörösbarna szárnyát ezüstös keresztszalagok díszítik. A szárny fesztávolsága 16–23 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Hazánkban egy évben egy nemzedéke nő fel úgy, hogy a fiatal (L3) hernyók szövedékgubóban telelnek át a fák koronájában. Rügyfakadáskor behatolnak a rügybe, majd a hajtás belsejében rágnak tovább. Már április–májusban bebábozódnak az összeszőtt hajtásban vagy az összegöngyölt levelekben, és május második felében rajzanak. Petéikből két héten belül kikelnek a hernyók, és a tápnövény leveleit, ritkábban a gyümölcsöt kezdik rágni, majd a fa koronájába vonulnak, és elkészítik telelő gubójukat. Hazánkban szinte állandó tagja a gyümölcsösök tavaszi molylepkeegyüttesének. Magyarországon az alábbi gyümölcsfákon figyelték meg:

Külföldön leírták számos egyéb tápnövényét is:

A lombkorona- és cserjeszint polifág faja.

Források[szerkesztés]