Ugrás a tartalomhoz

Eugeniusz Żak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eugeniusz Żak
Önarckép (1911) Varsói Nemzeti Múzeum
Önarckép (1911)
Varsói Nemzeti Múzeum
Született1884. december 15.[1][2][3][4][5]
Mahiĺna
Elhunyt1926. január 15. (41 évesen)[1][2][3][4][6]
Párizs 14. kerülete
Állampolgárságalengyel
HázastársaHedwig Zach/Jadwiga Zak
Foglalkozásafestőművész
Iskolái
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeMontparnasse-i temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Eugeniusz Żak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eugeniusz Żak (1884. december 15.Párizs, 1926. január 15.) zsidó származású lengyel festő és illusztrátor. Az École de Paris fontos képviselője.

Élete

[szerkesztés]

Asszimilálódott zsidó családból származott, az édesapja mérnökként dolgozott. Még kisgyermek volt, amikor a családjával együtt Varsóba költözött, ahol a középiskolai tanulmányait folytatta. 1901-ben Párizsba ment, ahol 1902-ben az Ecole des Beaux-Arts és az Académie Colarossi egyetemen tanult Albert Besnardnál. Párizsban barátai voltak: Leopold Gottlieb, Roman Kramsztyk, Mela Muter és Elie Nadelman.

Aktív volt a párizsi Lengyel Művészek Társaságában. Itt a Salon d’Automne-ban, a Salon des Indépendantsban (Függetlenek Szalonjában) állította ki munkáit. Sőt, 1910-ben részt vett a berlini Secession kiállításon Kramsztykkal. Hírnevét annak köszönhetett, hogy 1910-ben a francia kormány megvásárolta egyik képét a Musée du Luxembourg (Luxemburgi Múzeum) számára.

1911-ben került sor Eugeniusz Żak munkáinak első egyéni kiállítására a Druet Galériában. Az alkotó Adolf Basler és André Salmon kritikusokkal barátkozott. 1912-ben az Académie La Palette oktatója lett, majd egy évvel később feleségül vette Jadwiga Kont. 1914-ben és 1916-ban beutazta Dél-Franciaországot és Svájcot, majd Częstochowába ment, ahonnan felesége származott.

Gyakran tartózkodott Varsóban, ahol közreműködött a Rytm művészeti csoport létrehozásában. 1922-ben végül úgy döntött, hogy kivándorol Lengyelországból, kezdetben Berlinben, majd Bonnban maradt, ahol Fritz August Breuhaus építész házának belső dekorációján dolgozott. Ekkor kezdett együttműködni a Kunst und Deutsche Dekoration magazinnal, ahol kortárs művészekről írt. 1923-ban visszaköltözött Párizsba, ahol barátai, Zygmunt Menkes és Marc Chagall szálltak meg, majd megalapította saját művészeti galériáját, a Gallerie Zakot.

1925 végén ajánlatot kapott, hogy legyen a kölni Képzőművészeti Akadémia festészeti karának rektora, de a művész hirtelen halála megakadályozta az állás elfogadását. Żak 41 éves korában szívinfarktusban hunyt el. A halála után felesége, Jadwiga vette át a galéria vezetését.

Munkássága

[szerkesztés]

A művész nem a természetből festett, főleg képzeletből alkotott. Munkásságának kezdeti időszakában számos szangvinikus fej- és mellrajzot készített, amelyeket a reneszánsz művészet ihletett. Énekeseket és táncosokat ábrázoló festészetére Toulouse-Lautrec festményei hatottak. Később idilli kompozíciókat készített, amelyekben a táj hátterében apró emberi alakok jelentek meg. 1917-től elnyújtott testarányú részegek, táncosok és harlekinek figuráit festette.

Műveiben Cézanne, Chavannes művészetének, Picasso korai munkásságának, az itáliai quattrocento és a Pont-aveni iskola hatása érzékelhető.

Képgaléria

[szerkesztés]
Figurák
Portrék
Tájképek

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Eugène Zak (holland nyelven)
  3. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eugeniusz Zak című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]