Eugène Boudin
| Eugène Boudin | |
 | |
| Született |
Eugène Louis Boudin 1824. július 12.[1][2][3][4][5][6][7][8][9] Honfleur[10][11] |
| Elhunyt |
1898. augusztus 8. (74 évesen)[1][2][3][4][5][6][7][9] Deauville[12][11] |
| Állampolgársága | francia[13] |
| Foglalkozása | festőművész |
| Kitüntetései | Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja |
| Sírhely | Saint-Vincent Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eugène Boudin témájú médiaállományokat. | |
Eugène Louis Boudin (franciául: [budɛ]; Honfleur, 1824. július 12. – Deauville, 1898. augusztus 8.) francia festő. Képein leginkább a francia tengerparti tájakat örökítette meg. A plein-air festészet úttörője volt, az impresszionizmus egyik előfutárának tartják.
Életpálya[szerkesztés]
10 évesen egy gőzhajón dolgozott, amely Le Havre és Honfleur között ingázott. Családjával 1835-ben költözött Le Havre-ba, ahol apja irodaszer és képkeret kereskedést nyitott. Önálló üzletet nyitott, egy kis írószerboltot, annak tulajdonosaként került kapcsolatba a festészettel. Több festő nála vásárolta kellékeit. Segítve a festők képeinek bemutatását, boltjában kiállításokat rendezett. Jean-François Millet, Jean-Baptiste Isabey és Thomas Couture arra ösztönözték, hogy kezdjen maga is festeni. 22 évesen Párizsba utazott, és teljes munkaidőben kezdett festeni. 1850-ben ösztöndíjjal a párizsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Művészeti környezete Bretagne, Flandria és Normandia tengerpartjai. A 17. századi német mesterek nagy hatással voltak rá.
1857 és 1858 között összebarátkozott az akkor csak 18 éves Claude Monet-val. Barátságuk, szakmai útmutatása alapján lett Monet impresszionista festő. 1859-ben Gustave Courbet bemutatta Charles Baudelairenek, aki segítette művészi debütálását. Az 1870-es években növekvő hírneve tette lehetővé, hogy tanulmányutakra indulhasson. Több kiállításon mutatták be műveit. 1889-ben a párizsi világkiállításon a szakmai zsűri aranyéremmel tüntette ki. 1892-ben művészi munkásságának elismeréseként a Francia Becsületrend lovagi fokozatát adományozták neki. Halálát követően Eugène Boudin-díjat alapítottak, amit egy alapítvány ad át az arra érdemesnek választott festőnek.
Galéria[szerkesztés]
Apály napnyugtakor
Leuvehaven, Rotterdam
Tengerparti jelenet
A fourmis-i öböl
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ a b Eugène Boudin
- ↑ a b Eugène Louis Boudin (angol nyelven), 2006
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Léonore database (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Буден Эжен, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
Források[szerkesztés]
- Eugène Boudin. eugeneboudin.org. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
- Eugène Boudin. eugeneboudin.org. (Hozzáférés: 2014. július 12.)
|
