Eszteró István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Eszteró István (Végvár, 1941. március 19.–) romániai magyar költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagja.

Karrierje[szerkesztés]

Általános iskolai tanulmányait Végvár településen és Gátalján, középiskolai tanulmányait Lugoson és Temesváron végezte. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Filológia Karán magyar nyelv és irodalom szakon végezte el, 1965-ben. Újtusnádon, Resicabányán, Temesrékason, Bodófalván, Végvár településen illetve a temesvári Electromotor Líceumban és a Bartók Béla Líceumban volt magyartanár 2003-ig, nyugdíjazásáig.

Kötetek[szerkesztés]

  • Üveges (Facla, Temesvár), 1983;
  • Gondolatok a hölgytárban. Versek (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad), 2004;
  • Egy könnyű garni (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad), 2005
  • Nirvána gombostűje. Versek / Eszteró gombostűje; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2009
  • Haza a magányban. Epigrammák könyve; Concord Media Jelen, Arad, 2016

Antológiák[szerkesztés]

  • Hangrobbanás (13 fiatal költő, Facla, Temesvár), 1975;
  • Lépcsők (Temesvár), 1975, 1980, 1984;
  • Ezredvég-Tavasz, 1990;
  • Ezredvég-Nyár, 1990;
  • Ezredvég-Ősz, 1992;
  • Ezredvég-Tél, 1998;
  • Szárnyak és hullámok (Szeged), 2002;
  • Üzenet társainak (Csongrád), 2003, 2004.

Díjak[szerkesztés]

  • Szép vagy alföld költői verseny aranyoklevele, Csongrád, 2003;
  • Erdélyi Magyar Írók Ligája, Irodalmi Jelen költészeti díj, 2005.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]