Esperantismo
Az esperantismo /kiejt: eszperantiszmo/ (=eszperantizmus) olyan törekvés, amely egy semleges emberi nyelv (eszperantó nyelv) használatának elterjesztésére törekszik az egész világra vonatkozóan, „anélkül, hogy beleszólna más népek belső életébe, és semmiképpen sem törekszik a meglévő nemzeti nyelvek kiszorítására”, a különböző nemzetekhez tartozó polgárok számára. A kölcsönös megértés lehetősége, amely azokban az országokban, ahol a különböző nemzetek harcban állnak egymással egy nyelvért, a közintézményekben közös nyelveként szolgálhatna, és amelyben megjelenhetnének azok a munkák, amelyek minden népet egyformán érdekelnek. Leírja a nyelv művelésére irányuló aktív, bármilyen célú erőfeszítéseket. Az eszperantisták jól tudják, hogy nincs még egy olyan globális közösség, amely etnikai kötelékektől mentes nyelven élne.[1][2]
Boulogne-i nyilatkozat az eszperantizmusról (Eszperantó Világkongresszus, 1905)[szerkesztés]
A boulogne-i határozat (eszperantóul: Bulonja Deklaracio, teljes nevén Deklaracio pri la esenco de Esperantismo, határozat az eszperantizmus lényegéről) egy dokumentum, melyet L. L. Zamenhof írt, és az Első Eszperantó Világkongresszus résztvevői szentesítettek a franciaországi Boulogne-sur-Merben, 1905-ben.
Az azonosságtudat[szerkesztés]
Zlatko Tišljar szerint az eszperantizmus olyan emberek identitástudata, akiket a belső indíttatás ideológiája képez. A belső indíttatás ideológiáját Zamenhof versei határozzák meg. Amelynek lényege, hogy az eszperantót használó emberekkel elhitesse, hogy ezzel egy bizonyos embercsoporthoz tartoznak; szerepe az, hogy javítsa a világot egy olyan nyelven keresztül, amely hozzájárul a világbékéhez és a kultúrák közötti megértéshez.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Esperantismo című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Deklaracio de Boulogne. www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2023. március 5.) „En la unua kunsido de la 1-a UK en Boulogne-sur-Mer, 7 aŭg. 1905, Z. legis sian deklaracion ...”
- ↑ Frederico Gobbo: Ĉu estas subkulturo en Esperanto? federicogobbo.name (eszperantóul) (2014) (Hozzáférés: 2023. március 5.) „Esperanto-parolantoj ĝenerale elektas la lingvon kiel adoleskantoj aŭ plenkreskuloj pro ideologiaj, aŭ almenaŭ idealaj kialoj (denaskismon, kiu estas malplejmulto en la malplejmulto, do, procentaĵe, escepto, mi pritraktos sube).”
Források[szerkesztés]
- (eo) Andres Bickel, Temo gravega kaj daŭre aktuala, recenza eseo pri la libro Homo; Hector Hodler, selekto de artikoloj verkitaj france aŭ germane de Hector Hodler, tradukitaj de Claude Gacond kaj Richard Schneller, eld. CDELI, 2020, en: Literatura Foiro, n-ro 313, oktobro 2021, paĝoj 309-314, p. 314.
