Erődi Jenő

Erődi Jenő
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	Ehrendiener Jenő 1882. június 2. Nagykikinda
Elhunyt	1944. december 12. (62 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész színháztörténész költő újságíró bibliográfus rendezőasszisztens
A Wikimédia Commons tartalmaz Erődi Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erődi Jenő, születési és 1902-ig használt nevén Ehrendiener Jenő, névváltozat: Erődy (Nagykikinda, 1882. június 2. – Budapest, 1944. december 12.) színész, ügyelő, költő, újságíró, színháztörténész, bibliográfus, lapszerkesztő.

Életútja

Nagykikindán született, ahol gimnáziális tanulmányait is végezte. 18 éves korában a temesvári Weninger-féle színésziskola növendéke volt, egy év múlva a Vígszínház színésziskolájába vétette fel magát, ahol dr. Incze Henrik tanár a magyar színészet történetére hívta fel figyelmét. Ez időtájt foglalkozott a színészet lexikográfiájával. Előbb vidéken működött, (1902–04-ben Szabadhegyi Aladár, 1904–05-ben Micsei F. György, 1905–07-ben, illetve 1908–10-ben Makó Lajos, 1907–08-ban Palágyi Lajos társulatainál), 1912-ben a fővárosi Új Színház ügyelője (dr. Bárdos Artúrnál), 1913-ban a Magyar Színháznál működött, 1916-tól a Modern Színpad, (újabban: Belvárosi Színház) és az Andrássy úti Színház ügyelője volt 1931-ig. Irodalmi működését 1908-ban a miskolci »Színház« c. lapnál kezdte, majd 1916-ban a »Színházi Élet«-nél folytatta. (Nagyobb dolgozatai: »Petőfi, a színész«, (Színházi Élet, 1923. Karácsony.) »Intim Pista Naptára«, (uo. 1926. Karácsony) stb. 1925-ben szerkesztette az Országos Színészegyesület falinaptárát, 1926-ra ismét, íróasztali formában, úttörő színészeink életrajzaival, 1927-ik évre Blaha Lujza-naptárát állította össze, 1928-ra és 1929-re ismét történelmi naptárt szerkesztett, a Nemzeti Színház történetét feltüntető falinaptárral együtt. 1930-ra lexikon-naptárt szerkesztett. 1917-től úgyszólván az összes fővárosi színházi lapoknak dolgozótársa volt. 1929-ben megírta az Országos Színészegyesület és Nyugdijintézet 60 éves történetét. Munkatársa a »Budapest színészettörténete« c. monográfiának, mely művet a székesfőváros 1930-ra tervezte kiadni.

Munkája

• »Magyar színművészeti lexikon«, Budapest, 1929. 4 kötetben. Az Országos Színészegyesület kiadása.

Kéziratban

• »A magyar színészet humora«.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Dobrossy István–Eszenyi Miklós–Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon; Pfliegler J. Ferenc Emlékére a BAZ Megyei Levéltárért Alapítvány–Miskolc Megyei Jogú Város, Miskolc, 2008.
• Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.