Erkel László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erkel László
Erkel László és felesége
Erkel László és felesége
Életrajzi adatok
Születési név Erkel László
Született 1845. április 9.
Buda, magyar
Elhunyt 1896. december 3. (51 évesen)
Pozsony
Szülei Erkel Ferenc
Pályafutás
Hangszer zongora
Tevékenység
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erkel László témájú médiaállományokat.

Erkel László (Buda, 1845. április 9.Pozsony, 1896. december 3.) zongoraművész, karnagy; Erkel Ferenc fia, Adler György egyházkarnagy unokája. A magyar zenetörténetbe nevét elsősorban, mint Bartók Béla zongora- és összhangzattan-tanára írta be.

Élete[szerkesztés]

Erkel Ferenc és Adler Adél harmadik gyermekeként született, ám bátyjainál kevesebb zeneszerzői tehetséget örökölt. Iskoláit Pesten végezte, majd mikor szülei 1860-ban elváltak, apja csak őt és korán elhalt Ferenc (†1863) nevű testvérét küldte anyjával Gyulára, Erkel Ferenc Rezső nevű, orvos testvéréhez. Itt virtuóz zongorista édesanyjától, Adler Adéltól és apai nagybátyjától, Erkel Nepomuk Jánostól tanult, 1867-től ugyanitt a Magándalkör vezető karnagya lett. 1867-ben Aradon, 1868-ban Debrecenben kapott dicséretet az ottani dalosversenyeken. 1871-ben költözött Pozsonyba. Itt a Pozsonyi Magyar Dalkört vezette 1881-ig. 1892–1893 között Bartók Béla zongoratanára volt.

Irodalom[szerkesztés]

  • Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zeneéletben. Az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba, 1987. Békés Megyei Tanács KB Tud.-koordinációs szakbizottsága. ISBN 9630325608
  • Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. 2. kiad. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. ISBN 9633305063

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap