Erik (robot)
.jpg)
Erik volt az első brit robot, amelyet 1928-ban az első világháborús veterán, William Richards kapitány és Alan Reffell repülőgépmérnök épített.
Története[szerkesztés]
Azért készült, hogy 1928-ban megnyissa a Modellmérnökök Társaságának kiállítását a londoni Királyi Kertészeti Hallban. Miután VI. György (akkoriban York hercege) lemondta a kiállítást, az emiatt elkeseredett Richards, a kiállítás titkára felajánlotta, hogy „bádogembert csinál", hogy az átvegye a herceg helyét.[1] Az esemény megnyitóján Erik felállt, meghajolt, és négyperces megnyitóbeszédet mondott.[2]
A robotot két ember működtette,[3] Erik hangját pedig élőben sugárzott rádiójelen keresztül továbbították.[1] Richards azt állította, hogy a Marconi Company engedélyével dolgozik.[3] Bár Erik tudott ülni és állni, a lábait nem tudta mozgatni és nem tudott járni.[4] Mellkasán a „RUR” betűk szerepeltek, ami Karel Čapek 1920-as, azonos című drámájában a robotgyártóra utal.[5]
Első megjelenése után Eriket amerikai turnéra vitték, ahol 1929-ben New Yorkban[6] „Erik, a robot, a lélek nélküli ember" néven mutatkozott be a közönség előtt.[7] A New York Press „tökéletes férfinak" nevezte.[8] Egy idő után Erik eltűnt.[2] Miután a Tudományos Múzeum kurátora, Ben Russell megvizsgálta Erik történetét, arra a következtetésre jutott, hogy „senki sem tudja pontosan, mi történt vele, felrobbantották-e, vagy darabokra szedték-e pótalkatrészekért".[2]
Utóélete[szerkesztés]
2016-ban a London Science Múzeum egy Kickstarter kampányon keresztül gyűjtött pénzt Erik újjáépítésére, archív anyagokból, köztük az Illustrated London News fényképeit felhasználva. Erik bekerült a múzeum állandó gyűjteményébe, és egy 2017-es robotkiállítás részeként jelent meg.[2]
George[szerkesztés]
Az 1930-as években William Richards épített egy hasonló, "George" nevű robotot, amely bejárta a világot, beleértve Németországot és Ausztráliát is. George franciául, németül, hindusztániul, kínaiul és dánul tudott beszédet tartani. Csaknem 2000 fontba került az építése, szemben Erik 140 fontjával. A The Age újság „a művelt úriembernek, durván faragott esetlen testvére mellett" írta le.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Riskin, Jessica. The Restless Clock: A History of the Centuries-Long Argument Over What Makes Living Things Tick (angol nyelven). University of Chicago Press, 301. o. (2016. március 10.). ISBN 9780226302928
- ↑ a b c d Knapton. „Britain's first robot 'Eric' to rise again after lost plans found”, The Telegraph, 2016. május 10. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ a b „English Robot Adds Lecture To Repertoire”, Chronicle Telegram, 1928. november 26.
- ↑ „An Aluminium "Man" That Rises, Bows, And Makes A "Speech": A Knight-Like Robot”, Illustrated London News, 1928. április 27.
- ↑ Wright, Will. The Image of Technology in Literature, the Media, and Society: Selected Papers from the 1994 Conference [of The Society for the Interdisciplinary Study of Social Imagery] (angol nyelven). The Society, 3. o. (1994)
- ↑ Schaut, Scott. Robots of Westinghouse, 1924-today (angol nyelven). Scott Schautt, Mansfield Memorial Museum, 61. o. (2006). ISBN 9780978584412
- ↑ „"Robot" Is A Mystery”, Evening Tribune, 1929. január 29.
- ↑ Jozuka: The Sad Story of Eric, the UK's First Robot Who Was Loved Then Forsaken (amerikai angol nyelven). Motherboard, 2016. május 19. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
- ↑ „Meet Mr. Robot - Not Forgetting His Master”, The Age, 1935. szeptember 20.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Eric (robot) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.