Erdei tarsza
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Isophya kraussii Brunner von Wattenwyl, 1878 | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei tarsza témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tarsza témájú kategóriát. |
Az erdei tarsza (Isophya kraussii) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Közép-Európában honos szöcskefaj.
Megjelenése[szerkesztés]
Az erdei tarsza testhossza a hím esetében 19-22 mm, a nőstény 19-25 mm, ehhez járul még a 8-13 mm-es tojócső. Alapszíne zöld, változó intenzitású, apró, sötétebb zöld pontokkal. Csápjai sárgásak vagy barnásak. A szemektől egy-egy vékony világos csík fut a torpajzson át a szárnyakig; a torpajzs hátsó felén ezt egy barna sáv is kíséri. A hím torpajzsának hátsó vége kissé megemelt. A hím csökevényes, pikkelyszerű szárnya rövidebb a torpajzsnál, a nőstény szárnya éppcsak kilátszik alóla. A hím sárgásbarna cercusa (potrohfüggeléke) befelé hajlik. A nőstény tojócsöve felfelé ível, vége fűrészes élű.
Éneke igen halk, gyönge cirpelések monoton sorozata, melyeket perceken keresztül ismétel. A syllabusok kb. fél másodperces szünetekkel követik egymást.
Hasonló fajok[szerkesztés]
Közeli rokonaival (magyar tarsza, kárpáti tarsza, szerény tarsza, illír tarsza, pienini tarsza, Stys-tarsza) lehet összetéveszteni.
Elterjedése[szerkesztés]
Közép-Európában honos (Németország, Csehország, Kelet-Ausztria, Magyarország, Észak-Horvátország, Észak-Erdély). Magyarországon a középhegységekben él, a tarszák közül a leggyakoribb.
Életmódja[szerkesztés]
Magasabb vegetációjú, szárazabb vagy nedvesebb rétek, erdőszélek, tisztások, útmenték lakója. Főleg a kórókon és alacsonyabb bokrokon tartózkodik. Növényevő, levelekkel, puhább növényi részekkel táplálkozik. Alkonyatkor és éjjel aktív, napközben a levelek között rejtőzik.
Kifejlett példányaival május végétől szeptember elejéig lehet találkozni, bár augusztusban létszáma már erősen megcsappan. A nőstények a talajba rakják petéiket. Legalább két telelés után tavasszal (már március közepétől) kelnek ki a petékből a lárvák, melyek fejlődése öt stádiumból áll.
Magyarországon nem védett.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Isophya kraussii - erdei tarsza Magyarország Orthoptera faunája
- Isophya kraussii Orthoptera-wiki
- Isophya kraussii Orthoptera.ch
- Isophya kraussii Pyrgus.de
- Isophya kraussii GBIF
