Emresz Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Emresz Károly
Született 1814. január 14.
Modor
Elhunyt 1891. január 30. (77 évesen)
Sopron
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos

Bánhalmai Emresz Károly (Modor, 1814. január 14.Sopron, 1891. január 30.) orvos.

Élete[szerkesztés]

Atyja Emresz Márton iparos és később városi tanácsos volt és mindkét fiát (Károlyt és Mártont) orvosdoktornak nevelte (utóbbi pozsonyi orvos). Emresz Károly iskoláit szülővárosában kezdte és a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta. Az orvosi tanulmányokat Bécsben végezte, ahol 1838. november 28.-án orvosdoktorrá avatták. Még ugyanazon évben Sopronban telepedett meg, hol keresett orvossá lett. 1856-tól 1861-ig városi főorvos volt. Ötvenéves orvosi jubileuma alkalmával Ferenc József magyar nemességet adományozott neki és utódainak.

Munkái[szerkesztés]

  • Dissertatio inaug.-chemica exhibens analyses praecipuorum fontium medicatorum Hungariae. Viennae, 1838.

Orvosi értekezéseket írt leginkább a külföldi szaklapokba.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]