Eigel István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eigel István
Született1922. november 23.[1]
Újpest
Elhunyt2000. július 25. (77 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaTassy Klára
Foglalkozása
IskoláiMagyar Képzőművészeti Főiskola (1941–1946)
SablonWikidataSegítség

Eigel István (Újpest, 1922. november 23.Budapest, 2000. július 25.) festő, iparművész, író.

Pályafutása[szerkesztés]

Eigel Ferenc tímármester fiaként született. 1941-től 1946-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula és Bernáth Aurél voltak a mesterei. 1951-től 1954-ig rajztanárként dolgozott és képszerkesztéssel is foglalkozott. 1961 és 1963 között rajzot tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd 1963-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán oktatott. 1945-ben a tápiószelei művésztelepen, majd 1959-ben a nagymarosi alkotóházban dolgozott, 1960-tól pedig műtermet üzemeltetett feleségével, Tassy Klárával a Százados úton. Alapító tagja volt a Pedagógus Képzőművészeti Stúdiónak, s alelnöke a Berzsenyi Társaságnak. Az 1960-as évek elejétől svájci és francia kiállításokat tanulmányozott. Festészetén a konstruktivizmus és a szürrealizmus jegyei figyelhetőek meg.

Könyvei[szerkesztés]

  • A túlsó partról / A madárház. Kisregény, Budapest, 1993
  • Amerikai napló, Budapest, 1994
  • Amíg ez lehetséges, Budapest, 1994
  • Én még láttam a kikötőt; Magyar Írókamara, Bp., 1994 (Lyukasóra-könyvek)

Tanulmányai a Lyukasórában, az Új Időkben láttak napvilágot. A Duna TV-nek képzőművészeti sorozatot szerkesztett.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 1958-1961: Derkovits ösztöndíj;
  • 1967, 1972: Munkácsy-díj;
  • 1976: érdemes művész;
  • 1976, 1977: Nívódíj;
  • 1983: Operaház gobelin-pályázat I. díja;
  • 1985: Kassai Nemzetközi Festészeti Biennálé díja;
  • 1985, 1987: Szegedi Biennálé díja; Magyar Művészeti Akadémia tagja;
  • 1994: a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje.

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1951 • Műterem kiállítás
  • 1947, 1957 • Fényes Adolf Terem [Tassy Klárával]
  • 1966 • Ernst Múzeum, Budapest (kat.) [Tassy Klárával] • G. Parnasszus, Athén
  • 1971 • Erkel Ferenc Múzeum [Tassy Klárával], Gyula
  • 1974 • Menton
  • 1977 • Blaskovich-kastély [Tassy Klárával], Tápiószele
  • 1981 • Műcsarnok, Budapest (kat.) [Tassy Klárával] • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
  • 1986 • Mészöly Géza Galéria [Tassy Klárával], Székesfehérvár
  • 1983, 1991 • Csók Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1955 • Fiatal képzőművészek és iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1958 • Magyar művészeti kiállítás, Salon Populiste, Párizs • Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület I. kiállítása, Budapest
  • 1959 • Nemzetközi kiállítás, Moszkva
  • 1960 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence
  • 1965 • Százados úti művésztelep, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest, 1958-tól • 8., 9. és 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1968 • Kortárs magyar művészet, Museum Folkwang, Essen, Künstlerhaus, Graz
  • 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
  • 1972 • Konstruktív törekvések a magyar festészetben, Bukarest • Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Magyar Hét, Bordeaux
  • 1972, 1976 • IV. és V. Miskolci Országos kiállítás • Országos Nyári Tárlat, Debrecen
  • 1975 • Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1978 • Alföldi festők, Szeged
  • 1985 • Magyar gobelin, 1945-1985, Műcsarnok, Budapest • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest
  • 1995 • Bernáth tanítványok, Vigadó Galéria, Budapest

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]

  • Déri Múzeum, Debrecen
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.

Köztéri művei[szerkesztés]

  • A parton (sgraffito, 1961, Balatonföldvár, Üdülő)
  • Ma és tegnap (mozaik, 1962, Ózd-Szolnok, étterem)
  • Lovasok (mozaik, 1965, Debrecen, Szociális Otthon)
  • Évszakok (mozaik, 1968, Debrecen, Agrártudományi Egyetem)
  • Vándormadarak (mozaik, 1978, Gyula, MÁVAUT)
  • Az élet (mozaik, 1978, Semmelweis Orvostudományi Egyetem)
  • A hang (1984, Magyar Rádió új épületének üvegfala)
  • A vám (üvegmozaik, 1979, Röszke, Határátkelőhely)
  • A produkció, Homo ludens (gobelin és panno, 1984, Operaház)
  • Ablak (ólomüveg, 1986, Szeged, Nemzeti Színház)
  • Kiskunsági hajnalok [Tassy Klárával] (faintarzia, 1987, Mezőgazdasági Főiskola sportcsarnok)
  • Mennybemenetel (olajkép, 1995, Csávoly, Római katolikus kápolna).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Művészeti Akadémia kincsestára. Életrajzok, dokumentumok 1992-1994. Szerk. Hegyi Béla. Bp., Magyar Művészeti Akadémia, 1995.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
  • Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001.
  1. BnF források (francia nyelven)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)